Olaf Scholz német kancellár szerint nem kell „túlreagálni” a berlini ukrán nagykövet sértő kijelentését. Andrij Melnyik korábban Scholzot egy „sértődékeny májas hurkának” nevezet.
A kancellár a t-online hírportálnak vasárnap azt mondta, hogy nem kell túlságosan „érzékenyen” reagálni az ukrán tisztségviselők minden egyes szavára, de megerősítette, hogy továbbra sem tervezi, hogy Kijevbe látogasson.
Sokkal fontosabb, hogy „a lényeges” kérdésekre összpontosítsanak – tette hozzá Scholz, kifejtve, hogy Berlin továbbra is arra törekszik, hogy segítsen Kijevnek „megvédeni magát”, és rávenni Oroszországot, hogy „vonja ki csapatait Ukrajnából”.
„Nagyon örül” annak, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és német kollégája, Frank-Walter Steinmeier megállapodtak abban, hogy túllépnek a régi sérelmeken. A két vezető május elején beszélt egymással, miután Kijev lemondta Steinmeier áprilisi ukrajnai látogatását a Kremlhez fűződő feltételezett kapcsolatai miatt.
A rövid diplomáciai vita során Melnyik élesen bírálta Scholzot, amiért az vonakodott Kijevbe látogatni. Május elején a diplomata azt mondta, hogy a német kancellár nem nevezhető „államférfinek”, később pedig nem volt hajlandó bocsánatot kérni, arra hivatkozva, hogy a kérdést a két elnök tisztázta, és nem arról szólt, „hogy valaki megsértődött-e”.
Scholz vasárnap megerősítette, hogy továbbra sem tervezi, hogy a közeljövőben Kijevbe látogat. „Egy politikailag felelős embernek csak akkor kellene Kijevbe mennie, ha vannak konkrét ügyek, amelyeket feltétlenül meg kell beszélni a helyszínen” – mondta.
Ajánló
A nyugati országok, köztük Németország, katonai és pénzügyi segélyt nyújtanak Kijevnek, valamint több körben példátlan szankciókat léptettek életbe Oroszországgal szemben.
Németország és partnerei továbbra is további korlátozásokat fognak bevezetni Moszkvával szemben – mondta Scholz, hozzátéve, hogy ennek a politikának az a célja, hogy Oroszország véget vessen „inváziójának” és kivonuljon Ukrajnából.
A szankciókat fel lehetne oldani, ha Moszkva és Kijev között megállapodás születik – jelentette ki a kancellár, hozzátéve, hogy egy ilyen megállapodás részleteit Oroszországnak és Ukrajnának kell megvitatnia, de azt nem lehet „erőszakkal kikényszeríteni”.
Scholz azt is elmondta, hogy pénteken telefonon „egyenes beszélgetést” folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de kevés részletet közölt a beszélgetésről.
Úgy véli, a szankciók „nagyon jelentős hatással vannak” az orosz gazdaságra, amely „masszívan szenvedni fog”, és fejlődési lehetőségeit „súlyosan korlátozni” fogja.
Egyes nyugati médiumok, köztük a The Economist című brit hetilap, valamint a JP Morgan amerikai pénzügyi óriáscég szerint úgy tűnik, hogy az orosz gazdaság dacol a szankciók közvetlen hatásával, és a vártnál erősebbnek bizonyult.
Scholz azt állította, hogy Oroszország nem érte el egyetlen célját sem Ukrajnában, rámutatva arra, hogy a NATO nem vonta ki csapatait a keleti szárnyról, hanem növelte ottani erőit. A szövetség „még erősebb lesz, ha Finnország és Svédország csatlakozik” – mondta, annak ellenére, hogy a két ország közül eddig egyik sem nyújtotta be hivatalosan a tagsági kérelmét. Helsinki ugyan vasárnap bejelentette erre vonatkozó szándékát, de a lépés még a parlament jóváhagyására vár.
Scholz eközben kijelentette, hogy Németország és partnerei soha nem hoznának „olyan döntést, amely közvetlen konfrontációhoz vezethet a NATO és Oroszország között”.
Moszkva korábban arra figyelmeztetett, hogy válaszlépéseket kell tennie, ha Finnország és Svédország csatlakozik a blokkhoz. Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes azonban azt mondta, hogy korai lenne a nukleáris fegyverek esetleges áthelyezéséről, illetve bármilyen más intézkedésről tárgyalni.
