A pénteken közzétett hivatalos adatok szerint a munkanélküliség Németországban 12 éves csúcsra emelkedett. A munkaerő-piaci jelentés akkor jelent meg, amikor az ország gazdasága harmadik egymást követő évben is növekedés nélkül küzd.
A Szövetségi Foglalkoztatási Ügynökség (BA) adatai szerint januárban 177 ezerrel több ember volt munkanélküli, mint decemberben, így a munkanélküliek száma meghaladta a 3 milliót. A szezonálisan ki nem igazított munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal 6,6%-ra emelkedett.
„Jelenleg alig van lendület a munkaerőpiacon” – mondta Andrea Nahles, a BA vezetője, megjegyezve, hogy a vállalatok továbbra is óvatosak a lassú növekedés és a gazdasági bizonytalanság miatt.
Az S&P Global menedzserindexe (PMI) szerint januárban erősödött a német magánszektor üzleti tevékenysége, azonban a gyártás továbbra is gyenge maradt, és felgyorsult a munkahelyek leépítése.
Németország gazdasági nehézségei a 2023-as és 2024-es két egymást követő recessziós év, valamint a 2025-ös, szinte stagnáló időszak után jelentkeztek. A héten a kormány lefelé módosította a 2026-ra és 2027-re vonatkozó növekedési előrejelzéseit, és arra figyelmeztetett, hogy a fiskális intézkedések nem ösztönözték a gazdaságot a vártnál gyorsabban. Katherina Reiche gazdasági miniszter szerint az országnak új „növekedési motorok” felé kell fordulnia, mivel a hagyományos exporterősségek „már nem biztosítják a növekedést”.
A visszaesést tovább súlyosbította az energiaárak emelkedése, miután az EU 2022-ben, az ukrajnai konfliktus eszkalálódása után csökkentette az olcsó orosz vezetékes gáz importját. Az unió döntése energiaválságot váltott ki, ami a nagykereskedelmi energiaárak emelkedéséhez, a megélhetési költségek növekedéséhez és a gyártó országok, például Németország ipari versenyképességének zuhanásához vezetett.
Az elemzők arra figyelmeztettek, hogy a német kormány ezer milliárd euró értékű infrastrukturális és védelmi beruházási terve, amely az EU nagy részén végbemenő szélesebb körű fegyverkezési folyamat része, tovább gyengítheti a gazdaságot.
A Német Gazdasági Intézet legutóbbi előrejelzéseiben a gazdaságot „sokk” állapotba kerülésnek írta le, hivatkozva a gyenge külföldi keresletre, a magas kamatlábakra és a hosszan elhúzódó energiaválságra.
