Oroszország a többi országnál előbb fejezheti be a Covid-19 elleni vakcinájának tesztelését – jelentette ki Kirill Dmitrijev, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.
„Ez az utolsó fázis, amely a vakcina aktív felhasználásának beindításához szükséges. Úgy gondoljuk, lehet, hogy Oroszország gyorsabban jut túl ezen a harmadik szakaszon, mint a többi ország” – nyilatkozott csütörtök este Dmitrijev.
Elmondta, hogy a harmadik fázis a vakcina széleskörű tesztelését jelenti.
„Emberek ezrein fogják tesztelni Moszkvában, és a harmadik fázisba más országokban is belekezdünk” – hangoztatta.
Az orosz szuverén alap vezetője csütörtökön a Reutersnek nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország mellett két közel-keleti országban fogják tesztelni a vakcinát. A hírügynökség szerint ezek egyike Szaúd-Arábia lehet.
Dmitrijev a Rosszija 1-et arról tájékoztatta, hogy az orosz egészségügyi minisztérium moszkvai Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézete (NICEM) által kifejlesztett vakcina tesztelésének második szakasza augusztus 3-án fejeződik be, az oltóanyag hivatalos bejegyeztetése pedig 2020 augusztus-szeptemberben várható.
Az RFPI prognózisa szerint Oroszország belföldön idén 30 millió dózist gyártathat le az oltóanyagból. Az úgynevezett nyájimmunitás megszerzéséhez 50 millió embert kell beoltani, amivel a tervek szerint 2021-ben fognak végezni. A Reutersnek a tisztségviselő azt mondta, hogy 2020-ban további 170 millió adag vakcinát külföldön, öt országban fognak gyártani.
Dmitrijev a brit Times Radiónak nyilatkozva válaszolt az Oroszország ellen a brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központban (NCSC) megfogalmazott – az amerikai és a kanadai titkosszolgálatok által is megtámogatott – vádra, miszerint „majdnem bizonyosan” az orosz titkosszolgálatokkal kapcsolatban álló hackerek adatokat próbáltak gyűjteni a nyugati világban zajló vakcinafejlesztésekről.
„Úgy gondolom, hogy ez az egész történet egy arra irányuló kísérlet, hogy egyesek, akik félnek az orosz vakcina sikeréről, foltot ejtsenek rajta. Mert az orosz vakcina potenciálisan az első lehet a piacon és leghatékonyabb lehet az összes közül” – idézték orosz hírügynökségek a brit rádiónak tett nyilatkozatot.
Hozzátette: Oroszországnak nincs szüksége arra, hogy ellopja a brit vakcinát, mert a brit-svéd AstraZeneca gyógyszeripari cég, amely az Oxfordi Egyetem partnere az oltóanyag fejlesztésében, már átadta a technológiát és a know-howt az RFPI portfóliójához tartozó orosz R-Pharmnak, amely ily módon „nyugodtan és törvényesen gyárthatja” a vakcinát.
Dmitrijev rámutatott, hogy az orosz vakcina a brittel ellentétben nem egy, hanem két szállítóvektort alkalmaz.
Alekszandr Gincburg akadémikus, a Gamelaja Intézet vezetője korábban elmondta, hogy az első orosz oltóanyag egy vektorvakcina, amely egy olyan adenovírus-DNS-en alapul, amelybe beépítették a SARS-CoV-2 koronavírus egyik génjét. Az adenovírust (közepes méretű, lipidburok nélküli, többnyire légzőszervi megbetegedést okozó családhoz tartozó vírust) az eljárás során olyan „tartályként” használják fel, amely a koronavírus-gént a sejthez szállítja, ott beindítja az új koronavírus burkának fehérjeszintézisét, és ily módon „megismerteti” az immunrendszert a potenciális ellenséggel. Az ilyen típusú készítményeket nevezik vektorvakcinának.
Dmitrijev felhívta a figyelmet arra, hogy a brit vádak közvetlenül azt követően hangzottak el, hogy Moszkvában megtörtént a bejelentés az orosz vakcina lehetséges augusztusi hivatalos jóváhagyásáról.
„Nincs birtokunkban információ arról, hogy ki törhetett be Nagy-Britanniában gyógyszerészeti vállalatokhoz és kutatóközpontokhoz. Egyet tudunk mondani: Oroszországnak ezekhez a kísérletekhez semmi köze. Az efféle vádak elfogadhatatlanok számunkra, csakúgy mint a 2019-es választásokba való beavatkozásra vonatkozó vádak” – közölte a brit vádakra válaszolva Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Oroszországban egyébként az igazolt fertőzöttek száma az elmúlt nap alatt 6406-tal 759 203-re emelkedett a pénteken közölt hivatalos adatok szerint. Ez 0,9 százalékos napi növekményt jelent. Az újonnan diagnosztizált fertőzöttek 26 százaléka tünetmentes.
Oroszország jelenleg a negyedik helyen áll a világon a fertőzöttek számát tekintve, az Egyesült Államok (3 576 430), Brazília (2 012 151) és India (1 033 832) után.
Az aktív esetek száma 1461-el 207 707-re csökkent. A halálozások száma 186-tal 12 123-ra, a gyógyultaké pedig 7681-gyel 539 373-ra emelkedett.
Moszkvában a diagnosztizált fertőzöttek száma 575-tel 232 376-ra, a halottaké 13-mal – ez a lekisebb napi növekmény április 16. óta – 4271-ra, a gyógyultaké pedig 682-vel 169 673-ra nőtt.
Az országban a járvány kezdete óta több mint 24,3 millió, az elmúlt nap folyamán pedig 311 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával 271 705 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.
Agaszi Tavardjan, a moszkvai Gazdasági Kutatóközpont szakértője a RIA Novosztyi hírügynökségnek kijelentette, hogy a hivatalos statisztika alapján Oroszország mind a 85 régiója túljutott a tetőzésen, ami azonban nem vetíti előre a járványhelyzet gyors megszűnését. Mint mondta, 15 régióban még mindig „erősen turbulens” a helyzet.
