Moszkva az Oroszországhoz csatlakozásról szóló népszavazások után a Donbassz, valamint a Herszon és Zaporizzsja területeket érő esetleges támadásokat saját területe elleni támadásként fogja kezelni – erősítette meg Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. A két Donbassz köztársaságban, valamint a két dél-ukrajnai régióban pénteken kezdődött a szavazás.
Arra a médiakérdésre, hogy a területeket orosz területként kezelik-e, Peszkov azt válaszolta: „Mindenképpen”. Azt is elmondta, hogy az ország alkotmánya ezeken a területeken is életbe lép, amint csatlakoznak.
Dmitrij Medvegyev, Oroszország volt elnöke és a nemzetbiztonsági tanács helyettes vezetője arra figyelmeztetett, hogy Oroszország nem fog habozni, hogy „minden rendelkezésre álló eszközt” felhasználjon területe megvédésére. „Az orosz területre való behatolás bűncselekmény” – mondta Medvegyev a hét elején.
Azt is kijelentette, hogy a Donbassz Oroszországhoz történő csatlakozása „a világ geopolitikai átalakulását visszafordíthatatlanná teszi”.
Az Egyesült Államok, valamint európai és más szövetségesei – köztük Németország – már kijelentették, hogy nem ismerik el a pénteken kezdődött népszavazás eredményét. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Twitteren szintén „látszat-népszavazásnak” bélyegezte a szavazásokat. A voksolást a tervek szerint szeptember 23. és 27. között tartják.
Washington a közelmúltban több támogatást is ígért Kijevnek Ukrajna „megerősítése” érdekében. A fejleményekre azután került sor, hogy Oroszország részleges mozgósítást jelentett be. Szerdán Szergej Sojgu védelmi miniszter kijelentette, hogy a mozgósítás során mintegy 300 ezer tartalékost hívnak fegyverbe, ami alig több mint 1%-a Oroszország teljes mozgósítási potenciáljának.
A miniszter kifejtette, hogy a további csapatokra az ukrán erőkkel és az oroszok által tartott területekkel közös, 1000 km hosszú kontaktvonal ellenőrzéséhez van szükség.
2022 februárjában Oroszország független államként ismerte el a Donbassz köztársaságokat, és követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik semmilyen nyugati katonai blokkhoz.
Oroszország február 24-én csapatokat küldött Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtotta végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy a donyecki és a luganszki régió különleges státuszt kapjon az ukrán államon belül. A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Petro Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet időnyerésre és „erős fegyveres erők létrehozására” használja fel. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt.