2022, november 27.
6 C
Budapest
-2.9 C
Moszkva

Kreml: a népszavazás után megváltoznak a biztonsági realitások

Moszkva az Oroszországhoz csatlakozásról szóló népszavazások után a Donbassz, valamint a Herszon és Zaporizzsja területeket érő esetleges támadásokat saját területe elleni támadásként fogja kezelni – erősítette meg Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. A két Donbassz köztársaságban, valamint a két dél-ukrajnai régióban pénteken kezdődött a szavazás.

Arra a médiakérdésre, hogy a területeket orosz területként kezelik-e, Peszkov azt válaszolta: “Mindenképpen”. Azt is elmondta, hogy az ország alkotmánya ezeken a területeken is életbe lép, amint csatlakoznak.

Dmitrij Medvegyev, Oroszország volt elnöke és a nemzetbiztonsági tanács helyettes vezetője arra figyelmeztetett, hogy Oroszország nem fog habozni, hogy “minden rendelkezésre álló eszközt” felhasználjon területe megvédésére. “Az orosz területre való behatolás bűncselekmény” – mondta Medvegyev a hét elején.

Azt is kijelentette, hogy a Donbassz Oroszországhoz történő csatlakozása “a világ geopolitikai átalakulását visszafordíthatatlanná teszi”.

Az Egyesült Államok, valamint európai és más szövetségesei – köztük Németország – már kijelentették, hogy nem ismerik el a pénteken kezdődött népszavazás eredményét. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Twitteren szintén “látszat-népszavazásnak” bélyegezte a szavazásokat. A voksolást a tervek szerint szeptember 23. és 27. között tartják.

Washington a közelmúltban több támogatást is ígért Kijevnek Ukrajna “megerősítése” érdekében. A fejleményekre azután került sor, hogy Oroszország részleges mozgósítást jelentett be. Szerdán Szergej Sojgu védelmi miniszter kijelentette, hogy a mozgósítás során mintegy 300 ezer tartalékost hívnak fegyverbe, ami alig több mint 1%-a Oroszország teljes mozgósítási potenciáljának.

A miniszter kifejtette, hogy a további csapatokra az ukrán erőkkel és az oroszok által tartott területekkel közös, 1000 km hosszú kontaktvonal ellenőrzéséhez van szükség.

2022 februárjában Oroszország független államként ismerte el a Donbassz köztársaságokat, és követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik semmilyen nyugati katonai blokkhoz.

Oroszország február 24-én csapatokat küldött Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtotta végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy a donyecki és a luganszki régió különleges státuszt kapjon az ukrán államon belül. A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Petro Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet időnyerésre és “erős fegyveres erők létrehozására” használja fel. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt.

Figyelem! Link elhelyezése a hozzászólásokban tilos! Nem fognak megjelenni a hozzászólások, amelyek linket tartlamaznak.

KÖVESS MINKET:

Ez is érdekelhet

Ajánló

Friss hírek

- Hirdetés -spot_img

UKRÁN VÁLSÁG

Egy amerikai tisztviselő szerint Oroszország egy nap alatt elpusztíthatja Ukrajnát

Az ukrán infrastruktúrára mért csapások megmutatták, hogy Oroszország rövid idő alatt képes elpusztítani az országot - írta honlapján Paul Craig Roberts, a Ronald Reagan-kormány...

Orbán: szükség van egy szuverén Ukrajnára

Orbán Viktor miniszterelnök, a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) alelnöke szombaton videókonferencia keretében részt vett a jobboldali világszervezet Panamavárosban zajló vezetőségi ülésén - tájékoztatta az MTI-t...

Putyin: hamarabb kellett volna újraegyesülni a Donbasszal

A Donbassz újraegyesítésének Oroszországgal már korábban meg kellett volna történnie - jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök a különleges katonai műveletben részt vevő katonák édesanyjaival...