Oroszországnak joga van az önvédelemre – figyelmeztette Szergej Szojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára Finnországot és a balti államokat az ukrán drónok támadásai kapcsán – közölte a TASZSZ hírügynökség.
„Az utóbbi időben egyre gyakrabban fordul elő, hogy ukrán drónok Finnországon és a balti államokon keresztül támadnak Oroszországra. Ennek következtében ártatlan emberek szenvednek, és jelentős károkat okoz a polgári infrastruktúrában” – nyilatkozta Sojgu.
Szavai szerint ez két esetben fordulhat elő: ha a nyugati légvédelmi eszközök hatástalanok, vagy ha az említett államok tudatosan engedélyezik légterük használatát.
„Az utóbbi esetben a nemzetközi jog szerint hatályba lép az ENSZ Alapokmányának 51. cikke, amely az államok fegyveres támadás esetén fennálló elidegeníthetetlen önvédelmi jogáról szól” – hangsúlyozta a Biztonsági Tanács titkára.
Korábban a külügyminisztérium bejelentette, hogy „külön figyelmeztetést” küldött a balti államoknak arról, hogy ne engedjék a légterük használatát az ukrán fegyveres erők drónjai számára. A külügyminisztérium hivatalos szóvivője szerint a figyelmeztetést „elküldték és kézbesítették”.
Észtország, Lettország és Litvánia viszont kijelentette, hogy nem adtak Kijevnek engedélyt arra, hogy légterüket felhasználja drónokkal Oroszország ellen indított támadásokhoz. Közös nyilatkozatukban a három ország miniszterei alaptalannak nevezték az ellenkezőjét állító vádakat.
A balti országok az elmúlt hetekben többször is beszámoltak olyan drónokról, amelyek behatoltak légterükbe, és amelyeket később ukrán drónokként azonosítottak.
Korábban, március 23-án egy drón zuhant le Litvánia déli részén. Inga Ruginienė miniszterelnök „eltévedtnek” nevezte, míg Gitanas Nausėda elnök kijelentette, hogy a drón Primorszk felé tartott, hogy csapást mérjen egy olajterminálra, de letért a pályáról és a Lavisas-tó közelében zuhant le. A hadsereg akkor közölte, hogy a radarok nem észlelték a drónt.
Március végén két drón zuhant le Finnországban, az egyiket ukrán AN196-osként azonosították. A hatóságok pontosították, hogy a drónokat nem lőtték le, mivel nem jelentettek fenyegetést.
Március 31-én éjjel több drón repült be Észtországba. A hadsereg szerint a drónok „nagy valószínűséggel” ukránok voltak. Egy bázisról NATO-vadászgépeket indítottak, de a drónokat nem lőtték le; az incidens után Tallinn arra kérte Kijevet, hogy ne engedje meg az ilyen esetek megismétlődését.
Korábban, március 25-én egy ukrán drón átrepülte Lettország légterét.
A Kremlben felvetették annak lehetőségét, hogy Kijev „titokban” az EU és a NATO országait használja fel saját érdekében. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő hangsúlyozta, hogy az orosz hadsereg figyelmesen követi az ukrán fegyveres erők összes drónjának indításának körülményeit.
