Berlin nem támogatja Kijevet annak ellenére, hogy Németország 100 milliárd eurót tervez befektetni saját hadseregébe – mondta kedden Volodimir Zelenszkij elnök egyik tanácsadója. Azt állította, hogy még azt sem tudja megmondani, hogy a Berlin által januárban megígért 5000 sisak valóban megérkezett-e vagy sem.
„Nehezen értjük, hogy mit [kaptunk Németországtól]” – mondta Olekszij Aresztovics egy YouTube csatornának adott interjúban. „Egyelőre még mindig szeretném látni azt az 5000 sisakot”.
A tisztviselő elismerte, hogy Berlin valóban küldött néhány fegyvert Ukrajnának, köztük gránátvetőket és páncéltörő rakétákat, de hozzátette, hogy a védelmi minisztériummal kell egyeztetnie a pontos lista elkészítéséhez. A kirohanás akkor hangzott el, amikor Aresztovics és a műsorvezető megvitatták Németország fegyverszállításait, és azt, hogy ezek mennyire kiábrándítóak Kijev szempontjából.
Berlin januárban, még mielőtt Oroszország hadműveletet indított volna az ország ellen, felajánlotta, hogy 5000 sisakot küld Ukrajnának. A német kormány akkoriban vonakodott attól, hogy nagylelkűbb legyen, ellentétben az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal, amelyek több száz páncéltörő és légvédelmi rakétát szállítottak Kijevnek.
Berlin kijelentette, hogy politikája szerint nem eszkalálja a konfliktusokat fegyverszállításokkal, és kételkedik Washington azon állításaiban, hogy Oroszország nagyszabású offenzívát készül indítani szomszédja ellen. Kijevben megvetéssel fogadták a védőfelszerelések felajánlását.
A német fegyverek kérdése akkor került szóba az interjú során, amikor Aresztovics részletezte a nyugati országok legújabb fegyverígéreteit. Arra panaszkodott, hogy Ukrajna nem kap elég támogatást Németországtól, még akkor sem, amikor az ország úgy döntött, hogy 100 milliárd eurót fektet be saját hadseregébe.
„Lehet, hogy a németek felélesztik a német fegyverek dicsőségét? Lehet, hogy a Bundeswehr ismét vágtat majd a kaszálatlan mezőkön?” – mondta gúnyos hangon az ukrán tisztviselő. A beruházási összeg „őrült”, és nagyjából Oroszország két éves katonai költségvetésének felel meg – mutatott rá.
Olaf Scholz kancellár ígérete, miszerint a német hadsereg Európa legnagyobb hagyományos haderejévé válik, túl szép volt ahhoz, hogy igaz legyen – értékelte Arsztovics. A hír sokkal szélesebb körű médiavisszhangot érdemelne, mint amit kapott, szóval ezért nem lehet az, ami valójában történik – mondta.
„Sokat ígért nekünk, és semmit sem adott” – mondta Scholz-ról. A németek sem bíznak a vezetőjükben – állította, és azt javasolta, hogy a németek „válogassák meg” a politikusaikat.
Ukrajna és Németország diplomáciai viszonya feszült, mivel Kijev szerint Berlinből nem érkezik elegendő támogatás. Andrej Melnyik, Ukrajna németországi nagykövete rendszeresen tesz becsmérlő kijelentéseket az országáról és annak vezetéséről. A két nemzet közötti egyik összetűzés során hírhedten „sértődékeny májas hurkának” nevezte a német kancellárt.
Múlt héten Scholz azt mondta, hogy országa az egyik legmodernebb német fegyvert, az IRIS-T SL légvédelmi rendszert fogja szállítani Kijev katonai képességeinek megerősítésére. A német védelmi minisztérium szerint a rendszer annyira új, hogy a saját hadseregének nincs készleten, és Kijevnek közvetlenül a gyártótól kell megkapnia azokat.
Oroszország február végén támadta meg a szomszédos államot, miután Ukrajna nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodásokban foglaltakat, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki Donbassz köztársaságokat. A német és francia közvetítéssel létrejött jegyzőkönyvek célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.
