A Wagner-csoport alapítójának sajtószolgálata először közölt hangfelvételt Jevgenyij Prigozsintól, miután megállította a „wagneristák” oszlopait Moszkva felé.
A hangfelvételen Prigozsin azt mondta, hogy a menet célja „a Wagner-csoport megsemmisítésének megakadályozása és azon személyek felelősségre vonása, akik szakszerűtlen cselekedeteikkel rengeteg hibát követtek el a különleges hadművelet alatt”.
Prigozsin szerint az „átgondolatlan döntések eredményeként” a Wagner-csoport 2023. július 1-jétől megszűnik.
Az orosz védelmi minisztérium júniusi utasítása szerint addig az időpontig az önkéntes egységeknek szerződést kell kötniük a katonai tárcával, hogy jogi státuszt kapjanak.
A Wagner parancsnoki tanácsa ezt az információt eljuttatta a harcosokhoz, és „senki sem volt hajlandó szerződést kötni a védelmi minisztériummal” – mondta Prigozsin. Pontosította, hogy a harcosok „minimális száma” került a védelmi minisztérium ellenőrzése alá, és ezt a számot 2 százalékra becsülte.
Prigozsin szerint június 30-án a csoport konvoja Rosztov-na-Donuba készült, és nyilvánosan átadta volna a katonai felszerelést a Délkeleti Körzet központja közelében. Wagner alapítója megismételte kijelentését, miszerint a csoport egységeit állítólag rakétatámadás érte, aminek következtében a katonák úgy döntöttek, hogy idő előtt elindulnak. A védelmi minisztérium „információs provokációnak” nevezte a Wagner állásainak ágyúzásáról szóló információkat.
Prigozsin elmondta, hogy a felvonulás során az egyik oszlop Rosztov, a másik pedig Moszkva felé haladt. Elmondása szerint egy nap alatt 780 km-t tettek meg, útközben minden katonai létesítményt blokkoltak. Prigozsin hangsúlyozta, hogy „egyetlen katona sem halt meg a földön” a menet során, és sajnálatát fejezte ki az orosz légierő elleni csapások miatt. Szerinte „ezek az eszközök bombákat dobtak le és rakétacsapásokat indítottak”.
Ajánló
A „menet” résztvevői közül ketten meghaltak és „többen” megsebesültek – mondta Prigozsin.
A Moszkvától 200 kilométerre lévő konvoj előrenyomulásának megállításáról szóló döntést két tényezőnek tulajdonította.
„Az első tényező az, hogy nem akartunk orosz vért ontani. A második tényező az, hogy azért vonultunk fel, hogy tiltakozásunkat demonstráljuk, nem pedig azért, hogy megdöntsük az ország hatóságait. Ekkor [Alekszandr Lukasenko belorusz elnök] kezet nyújtott, és felajánlotta, hogy megoldást talál a Wagner-csoport további működésére törvényes joghatóság alatt. Az oszlopok visszafordultak és elindultak a táborokba” – mondta a Wagner-csoport alapítója.
