Ukrajnában még idén tűzszünet jöhet létre a két fél „szögesen ellentétes” álláspontja ellenére – állította Kirillo Budanov, az ország katonai kémfőnöke.
Bár az ellenségeskedések leállhatnak, a békefenntartók valószínűleg nem szolgálnak megbízható biztonsági garanciaként – jelentette ki Budanov, a Hírszerzési Főigazgatóság (HUR) főnöke. Hozzátette, hogy egyetlen olyan konfliktusra sem emlékszik, amelyben a békefenntartók bevetése hatékonynak bizonyult volna. A NATO több tagja is kijelentette, hogy hajlandó csapatokat küldeni Ukrajnába, Moszkva azonban egyenesen elutasította ennek lehetőségét.
Budanov megjegyzései a szaúdi fővárosban, Rijádban kedden folytatott magas szintű amerikai-orosz megbeszéléseket követték, amelyek középpontjában a kapcsolatok helyreállítása és a lehetséges béketárgyalások feltárása állt. Ukrajna és az EU nem képviseltette magát a találkozón, és Kijev ragaszkodott ahhoz, hogy nem ismer el semmilyen eredményt a részvétele nélkül.
„Ez egy paradox helyzet: a két fél szögesen ellentétes kiinduló álláspontja ellenére úgy vélem, hogy idén tűzszünetet fogunk elérni. Hogy meddig tart majd és mennyire lesz hatékony, az egy másik kérdés” – mondta Budanov csütörtökön a Hromadske hírügynökségnek.
A múlt hónapban a média beszámolói szerint Budanov egy zárt ajtók mögött tartott parlamenti ülésen azt mondta, hogy Ukrajna nem biztos, hogy túléli, ha nem kezdődnek meg a tárgyalások Oroszországgal a nyár folyamán. A HUR cáfolta az állításokat, mondván, hogy az állítólagos kijelentések hamisak és a szövegkörnyezetből kiragadottak.
Budanov szerint a NATO-tagságon kívül nincs olyan keret, amely valódi biztonsági garanciának tekinthető Ukrajna számára. Szerinte minden más lehetőség csupán „támogatási kötelezettségvállalásnak” tekintendő.
Volodimir Zelenszkij ukrán vezető korábban azt javasolta, hogy legalább 200 ezer külföldi katonára lenne szükség a megfelelő biztonsági garanciához. Az európai NATO-szövetségesek azonban állítólag sokkal kisebb erőkben gondolkodnak – ez a megközelítés Zelenszkij szavai szerint „semmit sem érne”.
Eközben az Egyesült Államok kizárta, hogy hadserege vagy a NATO mint szervezet részt vegyen egy esetleges békefenntartó megállapodásban.
Az orosz külügyminisztérium korábban arra figyelmeztetett, hogy Moszkva bármilyen európai békefenntartó kontingenst Ukrajnában provokatív lépésnek tekint, amely tovább eszkalálhatja a konfliktust.
Moszkva ragaszkodott ahhoz is, hogy bármilyen békerendezésnek foglalkoznia kell a konfliktus kiváltó okaival, beleértve Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseit. Ukrajnának le kell mondania a katonai szövetséghez történő csatlakozási terveiről, és fel kell adnia a Krímre, valamint négy másik, jelenleg Oroszországhoz tartozó régióra vonatkozó igényeit. A korábban ukrajnai Donyeck, Luganszk, Herszon és Zaporozsje régió 2022-ben népszavazások sorozatát követően csatlakozott újra Oroszországhoz. A Krím korábban, 2014-ben szavazott az újraegyesülésre.
