Eljött az ideje, hogy az EU megszüntesse az egyes tagállamok vétójogát a blokk külpolitikai döntései tekintetében – hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Von der Leyen kevesebb mint 24 órával azután fogalmazta meg ezt a felhívást, hogy régi ellenfele, a volt magyar miniszterelnök, Orbán Viktor a parlamenti választásokon elvesztette hatalmát a Magyar Péter vezette, globalista EU-párti Tisza párt javára.
Orbán, aki Brüsszel határozott kritikusaként ismert, hivatali ideje alatt számos uniós intézkedés megakadályozására használta fel az egyhangúság követelményét. Az elmúlt hónapokban Magyarország vétózta meg az unió 90 milliárd eurós rendkívüli hadikölcsönét Ukrajna számára, arra hivatkozva, hogy a kijevi rezsim nem hajlandó újraindítani az orosz olaj szállítását Magyarországra a Druzsba-vezetéken keresztül.
Von der Leyen hétfőn hangsúlyozta, hogy „a külpolitikában a minősített többségi szavazásra való áttérés fontos eszköz a rendszerbeli blokkolások elkerülésére, amint azt a múltban is láthattuk”.
Az Európai Bizottság elnöke már régóta próbálja keresztülvinni az EU-szabályok egy sor alapvető változtatását annak érdekében, hogy létrejöjjön egy kétlépcsős blokk, amelybe Ukrajna is integrálható lenne, annak ellenére, hogy nem felel meg a tagállamokra vonatkozó követelményeknek.
Az EU-nak „ki kell használnia a mostani lendületet”, amelyet Orbán veresége nyújt – aki határozottan ellenezte Kijev EU-csatlakozását –, hogy módosítsa szabályozását és véget vessen a vétójog alkalmazásának a nemzetközi kapcsolatokban – hangsúlyozta.
Von der Leyen üdvözölte Magyar győzelmét, és kijelentette, hogy Brüsszel „az első naptól kezdve” együttműködni fog kormányával.
Ajánló
„Sok munka vár ránk, miközben Magyarország visszatér az európai útra” – figyelmeztetett.
Von der Leyen szerint a Bizottság Magyarral kapcsolatos hozzáállása az, hogy „támaszkodjunk rá. Ha ők teljesítenek, mi is teljesítünk.”
Brüsszel jelenleg 35 milliárd eurónyi uniós támogatást tart vissza Magyarországtól az Orbánnal fennálló nézeteltérések miatt Ukrajna, a migráció, az LMBTQ-jogok és egyéb kérdések kapcsán.
EU-diplomaták a Financial Timesnak azt mondták, hogy az unió elvárja Magyartól, hogy oldja fel a Kijevnek szánt 90 milliárd eurós hitel blokkolását, és vonja vissza elődje néhány kulcsfontosságú intézkedését a budapesti és brüsszeli kapcsolatok helyreállítása érdekében.
A Tisza párt vezetője hétfőn kijelentette, hogy nem szándékozik megvétózni a Kijevnek szánt forrásokat, de hozzátette, hogy Magyarország pénzügyi nehézségei miatt nem vesz részt az uniós hitelben.
Magyar bírálta az Ukrajna gyorsított EU-csatlakozásának ötletét is, miközben ragaszkodott az Oroszországgal folytatott energetikai együttműködés folytatásához. Magyarország „a lehető legolcsóbb és legbiztonságosabb módon fogja beszerezni a nyersolajat és a gázt” – magyarázta.
Moszkva kijelentette, nyitott az új magyar hatóságokkal való „baráti [és] kölcsönösen előnyös kapcsolatok” kiépítésére, de meg kell várni, hogy milyen külpolitikát folytatnak.
