Amerikai tisztviselők a héten Ankarába repültek, hogy nyomást gyakoroljanak a török tisztviselőkre és üzleti vezetőkre, hogy tegyenek eleget Washington oroszellenes szankcióinak – jelentette szerdán a Bloomberg. Mivel Törökország semleges álláspontot képvisel az ukrajnai konfliktusban, az Egyesült Államok több figyelmeztetést is adott már az országnak.
A pénzügyminisztérium terrorizmus finanszírozásért és pénzügyi bűncselekményekért felelős helyettes államtitkára, Elizabeth Rosenberg vezetésével az amerikai küldöttség a hét elején Ankarában és Isztambulban találkozott a török jegybankelnökkel és üzleti csoportokkal – áll a jelentésben. Rosenberg szerdán a helyi pénzügyminisztériumi tisztviselőkkel találkozott négyszemközti megbeszélésre – tették hozzá a Bloomberg forrásai.
Rosenberg korábban a Center for a New American Security (Központ az Új Amerikai Biztonságért) nevű, nagyrészt a fegyveripar által finanszírozott agytröszt vezető munkatársa volt. Miközben az Obama-kormányzat idején a pénzügyminisztériumban dolgozott, Irán, Líbia és Szíria elleni szankciókat dolgozott ki.
A pénzügyminisztérium nem kommentálta Rosenberg beszélgetéseinek tartalmát, ahogy a Bloomberg forrásai sem. Amerikai tisztviselők azonban korábban már kifejezték nemtetszésüket amiatt, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök elutasította, hogy Moszkvát szankciókkal sújtja az ukrajnai katonai művelet miatt, és az amerikaiak nyomásgyakorlási kampányt indítottak Ankara ellen, némi eredménnyel.
Azon hírek közepette, amelyek szerint az USA és az EU „negatív intézkedéseket” fontolgat a török gazdasággal szemben, Yunus Elitas török pénzügyminiszter-helyettes augusztusban előállt, és biztosította az Egyesült Államokat, hogy országa „nem fogja megengedni a szankciók megsértését egyetlen intézmény vagy személy részéről sem”. Majd az amerikai Pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatalának múlt havi figyelmeztetését követően mind az öt török bank, amely az orosz MIR fizetési kártyákat kezelte, felfüggesztette annak használatát.
Erdogan azonban tovább mélyítette országa kapcsolatait Oroszországgal. A török vezető az elmúlt négy hónapban négy alkalommal találkozott orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Legutóbb egy múlt heti kazahsztáni találkozót követően beleegyezett Putyin javaslatába, hogy Törökországban hozzanak létre egy nemzetközi gáztranzit-csomópontot.
Erdogan arra is felhasználta Moszkvával és Kijevvel fenntartott kapcsolatait, hogy közvetítőként pozícionálja magát a két fél között. Bár az év elején Isztambulban folytatott béketárgyalások nem vezettek eredményre – állítólag Boris Johnson akkori brit miniszterelnök beavatkozásának köszönhetően -, Erdogan nemzetközi elismerést szerzett azért, hogy felügyelte a tárgyalásokat, amelyek augusztusban a Fekete-tengeren átmenő gabonaszállítmányok újraindításához vezettek az ukrán kikötőkből.