Az ukrajnai konfliktus békés rendezéséről szóló minden olyan tárgyalás, amely Moszkva bevonása nélkül zajlik, értelmetlen – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője, utalva a közelmúltban Szaúd-Arábiában tartott csúcstalálkozó eredményeire.
Az Ukrajnáról szóló megbeszéléseket augusztus 5-én és 6-án tartották Dzsidda városában. A megbeszéléseken több mint 40 ország magas rangú tisztviselői vettek részt, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az EU. Oroszország partnerei a BRICS-csoportból – Brazília, India, Kína és Dél-Afrika – szintén jelen voltak az eseményen, valamint számos olyan nemzet, amely a semlegességet választotta a Moszkva és Kijev közötti konfliktusban. Oroszországot azonban nem hívták meg az összejövetelre.
Zaharova hétfőn azt mondta, hogy Moszkva tudomásul vette a megbeszéléseket, megismételve, hogy Oroszország elutasítja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök “békeformuláját”, amelyet “a kijevi rezsim és a Nyugat próbál népszerűsíteni az ilyen találkozókon”. A kezdeményezés azt követeli, hogy Oroszország vonja ki minden csapatát a Kijev által sajátjának vallott területről, és nézzen szembe a háborús bűnökkel kapcsolatos büntetőeljárással.
A szóvivő szerint ez a terv “egy haszontalan ultimátumot jelent Oroszországnak, amelynek célja az ellenségeskedések meghosszabbítása”.
“Ilyen alapon nem lehet békés rendezést elérni” – mondta egy sajtótájékoztatón.
A diplomata szerint a Zelenszkij-féle formula népszerűsítésével Kijev és a Nyugat megpróbálja leértékelni a többi békekezdeményezést, és monopolizálni a jogot, hogy egyáltalán javasolhassák azokat.
Miközben megismételte, hogy Moszkva – Kijevvel ellentétben – nyitott a diplomáciai megoldásra és kész reagálni a “valóban komoly ajánlatokra”, hangsúlyozta, hogy “Oroszország részvétele nélkül és érdekeinek figyelembevétele nélkül egyetlen, az ukrán válságról szóló találkozónak sincs hozzáadott értéke”.
Zaharova kijelentette, hogy Ukrajnában csak akkor érhető el tartós béke, ha “a kijevi rezsim beszünteti az ellenségeskedést és a terrortámadásokat”, miközben nyugati támogatói leállítják a fegyverellátást.
Kijevnek emellett vállalnia kell, hogy semleges ország marad, nem hajlandó visszaszerezni nukleáris státuszát, és el kell ismernie az “új területi valóságot” – tette hozzá, utalva arra a négy volt ukrán régióra, amelyek tavaly ősszel elsöprő többséggel az Oroszországhoz való csatlakozás mellett szavaztak.
Közben Andrij Jermak, Zelenszkij egyik vezető tanácsadója is kommentálta a dzsiddai tárgyalásokat. Elmondta, hogy a diplomaták “nagyon termékeny konzultációkat” folytattak a békerendezés fő elveiről, míg több médium arról számolt be, hogy a résztvevők hangsúlyozták Ukrajna területi integritásának támogatásának szükségességét, és megállapodtak abban, hogy folytatják a kapcsolatfelvételt az ügyben.
A Wall Street Journal ugyanakkor meg nem nevezett tisztségviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy Kijev megváltoztatta álláspontját a békerendezéssel kapcsolatban, és nem szorgalmazza Zelenszkij béketervének elfogadását. Kijev és “a nagy fejlődő országok lelkesebben tűntek a konszenzus keresésének” – állította a lap.
