Svédország és Finnország NATO képviselői szerdán találkoztak Jens Stoltenberg főtitkárral, hogy átadják kormányaik kérelmét a katonai szövetséghez történő csatlakozásra.
A svéd Axel Wernhoff és a finn Klaus Korhonen együtt találkozott a NATO-vezetőjével, hogy együtt nyújtsák be a dokumentumokat. A leveleket kedden írta alá a két nemzet külügyminisztere.
Stoltenberg köszönetet mondott a követeknek a kérelmek átadásáért, ami szerinte történelmi lépés a szervezet számára, hozzátéve, hogy minden tag egyetért “a NATO bővítésének fontosságában”.
A főtitkár megjegyezte, hogy a pályázatok mérlegelésekor “valamennyi szövetséges biztonsági érdekeit figyelembe kell venni”, és hogy a NATO “minden kérdést ki fog dolgozni, és gyors következtetésekre fog jutni”.
Korábban Törökország nyilvánosan tiltakozott a két ország NATO-ba való felvétele ellen, miután azzal vádolta őket, hogy terroristáknak adnak menedéket és a kereskedelemben diszkriminálják Törökországot.
A török tisztviselők a kormányellenes szervezetekkel – például az Ankara által terrorista csoportnak tekintett Kurdisztáni Munkáspárttal – szembeni vélt engedékenységre, valamint a Törökországba irányuló fegyverexportra vonatkozó korlátozásokra utaltak, amelyeket 2019-ben vezettek be Ankara szíriai kurd fegyveresek elleni fellépése nyomán.
A NATO főtitkára korábban bizonyosságát fejezte ki, hogy a Törökországnak a csatlakozni kívánókkal kapcsolatos problémáit gyorsan megoldják, és nem fogják akadályozni a csatlakozást. Az új NATO-tagokat egyhangúlag kell jóváhagyni, így Törökország dönthet úgy, hogy megtagadja Svédország és Finnország felvételét.
Stockholm és Helsinki szakított a semlegesség hagyományaival, és az Egyesült Államok vezette katonai szervezetben való tagságra törekedett az Ukrajna elleni orosz offenzíva után. Moszkva közölte, hogy a két új tag csatlakozására válaszul, megteszi a szükséges előkészületeket a NATO elleni védekezésre.
