Az EU tagállamainak külügyminiszterei május végén ülnek össze, hogy megvitassák az Oroszországgal folytatandó esetleges tárgyalások témáit – jelentette be Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője a május 11-i brüsszeli külügyminiszteri találkozó előtt.
„Meg kell beszélnünk egymás között, miről szeretnénk velük tárgyalni. Éppen ezért szervezünk találkozót a külügyminiszterekkel, amelyen megvitatjuk a terítéken lévő javaslatokat, hogy megoldjuk a problémáinkat, mert ez, ismétlem, az európai biztonság kérdése. Orosz részéről is engedményekre van szükségünk” – mondta.
Kallas hozzátette, hogy sok kérdés merül fel „azzal kapcsolatban, hogy mit követelünk Oroszországtól az európai stabilitás és béke biztosítása érdekében”.
A napokban Vlagyimir Putyin orosz elnök jelezte, hogy Oroszország nyitott a tárgyalásokra, és az európai oldalról a volt német kancellárt, Gerhard Schrödert (1998–2005) nevezte meg preferált tárgyalópartnerként.
Kallas május 11-i felszólalásában kijelentette, hogy „nem lenne túl bölcs” dolog hagyni, hogy Moszkva maga válassza ki az Európai Unió tárgyalópartnerét. Szerinte, tekintve, hogy Schröder az orosz állami vállalatok érdekeit képviselte, ebben az esetben „a tárgyalóasztal mindkét oldalán” ülne.
A német média – a Der Spiegel, a Süddeutsche Zeitung, az ARD-aktuell és a Tagesspiegel – a minisztertanács forrásaira hivatkozva írta, hogy a német kormány szintén szkeptikusan áll hozzá az ötlethez, hogy Schrödert nevezzék ki Oroszországgal folytatandó tárgyalásokra. A lapok forrásai szerint Oroszország nem vizsgálta felül békefeltételeit, és Berlin egyelőre nem áll készen a tárgyalásokra.
Az EU tárgyalási potenciáljáról Moszkvával a múlt héten nyilatkozott António Costa, az Európai Tanács elnöke. Hozzátette, hogy tárgyalásokat folytat az EU mind a 27 tagállamának vezetőivel, hogy meghatározzák a legjobb munkamódszert, és megértsék, pontosan mit kell megvitatni Oroszországgal, „amikor eljön a megfelelő pillanat”.
Az elmúlt hónapokban más európai uniós vezetők is felszólítottak a Putyinnal való párbeszédre és a Oroszországgal való kapcsolatok normalizálására. Így február elején Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy technikai szinten előkészítik a párbeszédet Moszkvával, diplomáciai tanácsadója, Emmanuel Bonne pedig „diszkréten” látogatott az orosz fővárosba, hogy tárgyaljon Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadóval. Márciusban azonban Dmitrij Peskov, az orosz elnök sajtótitkára kijelentette, hogy a beszélgetés „nem hozott semmilyen pozitív jelzést” Ukrajna ügyében. A sajtó szerint a francia küldöttet elhajtották Moszkvából.
Később a svájci külügyminiszter, Ignazio Cassis reményét fejezte ki a kapcsolatok helyreállítása iránt Oroszországgal, megjegyezve, hogy a két évszázados kétoldalú kapcsolatok köteleznek arra, hogy a szankciók ellenére „megőrizzék ezeket a kapcsolatokat”. Az Európai Bizottság volt elnöke, Jean-Claude Juncker szintén kijelentette, hogy hosszú távon normalizálni kell a kapcsolatokat Moszkvával. Bart De Wever belga miniszterelnök az „olcsó erőforrások” érdekében szorgalmazta ezt, de később kijavította magát, mondván, hogy amíg az ukrajnai konfliktus tart, ez lehetetlen.
A Kreml többször is hangsúlyozta, hogy nyitott a párbeszédre. Ugyanakkor Putyin kijelentette, hogy Európának „nincs béketerve, és a háború oldalán áll”.