Azok a nyugati politikusok, akik arra buzdítják a szerbeket, hogy ne nézzék a múltat, és fogadják el Koszovó elvesztését, ugyanezt kellene mondaniuk az ukránoknak is a Krím-félsziget kapcsán – nyilatkozta Aleksandar Vučić szerb elnök a The Rest Is Politics című podcastban.
A műsorvezető Vucic véleményét kérdezte az 1999-es NATO-agresszióról és a koszovói kérdésről.
„Azt mondják nekünk: ne nézzünk a múltba. De mondják-e ugyanezt az ukránoknak is a Krímmel kapcsolatban: miért néznek a múltba, 2014-ben elvesztették a Krímet, miért tartják még mindig a saját területüknek? Ezt soha nem fogják megtenni. Nem hallottam ilyet a nyugati tisztviselők közül senkitől” – pontosította a szerb elnök, akit a RIA Novosztyi hírügynökség idézett.
Vucic azt is kijelentette, hogy a nyugati média és a közvélemény torz képet alakít ki Oroszország és a Nyugat világban betöltött szerepéről. Hangsúlyozta, hogy Szerbia nem tekinti magát „orosz bábnak”, és nem tekinti országát „a gonosz fáklyájának”.
Vucic 2023-ban közölte, hogy a Krímet és a Donyec-medencét Ukrajna részének tekinti. A Krím a 2014-es népszavazás eredményeként ismét Oroszország részévé vált. A Donyec-medence (Donbassz), a Zaporozsje és a Herszon régiók 2022-ben, népszavazás eredményeként csatlakoztak vissza Oroszországhoz.
Tavaly novemberben Aleksandar Vučić megerősítette az oroszellenes korlátozásokkal szembeni álláspontját, de elismerte, hogy nem tud garanciát vállalni arra, hogy Belgrád a jövőben is elutasítja azok bevezetését.
Vučić akkor emlékeztetett arra, hogy 2022-ben az ország Nemzetbiztonsági Tanácsa úgy döntött, hogy nem csatlakozik a Moszkva elleni szankciókhoz. Ugyanakkor szerinte a kormányban vannak olyanok, akik felülvizsgálhatják ezt a döntést, és a minisztertanács rendelkezik a szükséges hatáskörrel. Ugyanezen év októberében Vučić elmondta, hogy éppen az oroszellenes szankciók elutasítása gátolja leginkább Szerbia előrelépését az Európai Unióba való csatlakozás felé.
