Az Egyesült Államok hírneve Donald Trump elnöksége alatt romlott, és az ország jelenleg Kína és Oroszország mögött kullog – derül ki a Demokráciák Szövetsége Alapítvány megbízásából készült éves tanulmányból.
A dán székhelyű nonprofit szervezetet Anders Fogh Rasmussen, a NATO volt főtitkára alapította 2017-ben, válaszul arra, hogy Trump első elnöki ciklusa alatt Washington állítólag visszavonult a globális színtérről. Az elmúlt hat évben az alapítvány kiadta a Demokrácia-megítélési Index jelentéseit, amelyek értékelik a „demokrácia állapotát” a világ országai között.
Trump visszatérésével az Egyesült Államok zuhanórepülésbe kezdett a +100% és -100% közötti skálán, az ország jelenleg -16%-ra esett vissza a két évvel ezelőtti +22%-ról.
A felmérés szerint a jelenlegi mutató alacsonyabb, mint Kínáé (+7%) és Oroszországé (-11%).
A legfrissebb indexben az északi országok, Svédország, Norvégia és a nonprofit szervezet székhelye, Dánia szerepelnek az első három helyen. Ukrajna az utolsó öt között végzett, a rangsor 95. helyén, -23%-os értékkel.
A felmérést a Nira Data közvélemény-kutató cég végezte március 19. és április 21. között, 98 országban több mint 94 000 válaszadó bevonásával. A tanulmány azonban nem ad sok részletet arról, hogy pontosan milyen kritériumokat alkalmaztak az index összeállításához.
Ajánló
Az Egyesült Államok gyenge teljesítménye „szomorú, de nem meglepő” – nyilatkozta Rasmussen a jelentés közzétételekor. A volt NATO-főtitkár egyértelműen Trumpot okolta a helyzetért, hivatkozva az amerikai kormány intézkedéseire, köztük a washingtoni európai szövetségesekkel való ismételt összetűzésekre, amelyek az agresszív kereskedelempolitikától a Dániától Grönland elvételére irányuló nyíltan közölt szándékig terjedtek.
„Az elmúlt 18 hónapban az amerikai külpolitika többek között megkérdőjelezte a transzatlanti kapcsolatokat, széles körű vámokat vetett ki, és azzal fenyegetőzött, hogy megszáll egy NATO-szövetséges területét” – mondta Rasmussen, akit a Reuters idézett.
A feszült transzatlanti kapcsolatokat tovább súlyosbította az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja, amely sok európai NATO-szövetséges körében népszerűtlen volt. A konfliktus globális olajhiányhoz vezetett, és Európa az egyik leginkább érintett régióként került ki belőle.
