Idén Vlagyimir Putyin 11. alkalommal tartotta meg a hivatalos formája szerint a parlament felsőházához, a Szövetségi Tanácshoz intézett évértékelő beszédét a Kremlben. A beszéd során az elnök hagyományosan a külföldnek is üzen, miközben meghatározza az orosz kül-, bel- és gazdaságpolitika feladatait.
Az orosz sajtóban beharangozott rendezvényre mintegy 1100 magasrangú állami hivatalnokot hívtak meg. Jelen voltak az orosz parlament mindkét házának vezető politikusai, a legfelső bíróság, az alkotmánybíróság, a kormány és a régiók kormányzói, köztársasági elnökei, különböző vallási felekezetek képviselői, és neves közéleti személyiségek is. Kitüntetett figyelmet kaptak a Krím félsziget vezető politikusai, akiket Putyin külön köszöntött, kiemelve, hogy ők már orosz állampolgárok.
Putyin az évértékelő beszédében
Elsősorban külső erőket okolt Oroszország gondjaiért, de egyúttal hangoztatta, hogy Moszkva nem kíván elszigetelődni. A recesszióba hajló orosz gazdaság élénkítésére egyebek között stabilabb adórendszert, a külföldről hazatérő orosz tőkének pedig amnesztiát ígért.
Nehéz és feszült idők következnek – figyelmeztetett – jelentette ki- valamint, hogy az országára nehezedő nyugati nyomás, a hidegháborút idéző szembenállás ellenére sem hajlandó módosítani politikáján. Ellenkezőleg, szavaival a patriotizmust igyekezett erősíteni.
Nem szakítja meg kapcsolatait a nyugattal, nem akar elszigetelődni
Oroszország semmiképpen sem szakítja meg kapcsolatait az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal – az elnök azt mondta, hogy országa „nyitott marad a világ felé, az együttműködés, a külföldi befektetések, közös tervek megvalósítása számára”.
A Krím miatt vagy azzal együtt se
Az orosz állam feje kijelentette, hogy szerinte a – Kreml Ukrajna-politikája miatt Oroszországgal szemben hatályba léptetett – külföldi szankcióknak nincs közük az általa „ukrán tavasznak” nevezett kijevi hatalomváltáshoz. Azt mondta: „Ha az nem lett volna, valamit kitaláltak volna arra, hogy feltartóztassák a növekvő orosz gazdaság lehetőségeit.”
Vlagyimir Putyin szerint a külföldi korlátozások, szankciók és a belső problémák ellenszere Oroszországban a gazdasági, társadalmi fejlődés, a civil kezdeményezések szabadsága.
Szakértők korábban felhívták a figyelmet arra, hogy Putyin büntetlenséget ígért a hazatérő orosz tőkének, és kemény fellépést helyezett kilátásba a devizapiaci manipulációkkal szemben. Hivatalos adatok szerint az idén 100 milliárd dollárnyi tőke áramlott ki Oroszországból.
„Krím hatalmas civilizációs és szakrális jelentőséggel bír Oroszország számára. Ugyanúgy, mint a jeruzsálemi Templomhegy a zsidóságnak és a muzulmán vallás híveinek”
Putyin ez alkalommal nem gazdasági kérdésekkel, hanem a Krím félsziget Ukrajnától Oroszországhoz csatolásával kezdte beszédét. Amit mondott, először hangzott el orosz politikai vezetőtől. Közölte, hogy a Krím hatalmas civilizációs és szakrális jelentőséggel bír Oroszország számára. Ugyanúgy, mint a jeruzsálemi Templomhegy a zsidóságnak és a muzulmán vallás híveinek – mondta. Az orosz elnök ezt azzal magyarázta, hogy Vlagyimir herceg, későbbi kijevi nagyfejedelem a Krímben lévő Herszonban, a jelenlegi Szevasztopol melletti bizánci településen keresztelkedett meg, majd ő térítette keresztény hitre a Kijevi Ruszt.
Kelet-Ukraja – Krím – ukrajnai hatalomváltás – államcsíny volt?
Vlagyimir Putyin történelmi eseménynek nevezte, hogy a félszigetet március végén Ukrajnától Oroszországhoz csatolták, míg a délkelet-ukrajnai fegyveres konfliktust tragédiának minősítette, és kijelentette, hogy az teljes mértékben igazolja az orosz álláspont igazát. Azt is hangsúlyozta, minden népnek joga van arra, hogy megválassza útját és szövetségeseit, beleértve Ukrajnát is. Ugyanakkor ostorozta az ukrajnai hatalomváltást eredményező erőket támogató nyugati államokat és a szerinte államcsínnyel létrejött ukrán vezetést.
Az idén februári, ukrajnai hatalomváltást Putyin tehát államcsínynek, a Krím bekebelezését pedig történelmi eseménynek minősítette, míg a Nyugatot „színtiszta cinizmussal” vádolta, mondván: a nemzetközi jogról és az emberi jogokról beszélve támogatja az erőszakot.
Az orosz elnök szerint a szankciók nem pusztán az Egyesült Államok és szövetségeseinek „ideges reakciója” az orosz Ukrajna-politikára, valamint a krími eseményekre. Ha ezek nem lettek volna, más ürügyet találtak volna, hogy „visszafogják Oroszország növekvő lehetőségeit”, mert mindig ez történik, ha Moszkváról „valaki úgy gondolja, hogy túlságosan erőssé és önállóvá vált” – fejtegette. Majd így folytatta: „Vagy szuverének maradunk, vagy feloldódunk, elveszünk a világban”. Putyin arra figyelmeztetett, hogy „Oroszországgal értelmetlen az erő pozíciójából tárgyalni”. Mint hangoztatta, ez nem járt sikerrel az 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején sem, akkor, amikor belső gondokkal küzdöttek, és szavai szerint jugoszláv mintára szívesen szétdarabolták volna az országot.
Ugyanakkor kijelentette: Moszkva – bár más régiókkal, Dél-Amerikával, Afrikával és Ázsiával szorosabb kapcsolatokra törekszik – kész az együttműködésre Európával és az USA-val. Nem törekednek elszigetelődésre, ellenségkeresésre, mert „mindez a gyengeség jele, mi viszont erősek és magabiztosak vagyunk” – mondta.
Oroszországnak magára kell támaszkodni
A belpolitikai kérdések közül csak keveset – főként szociális és oktatási problémákat – érintett Putyin, nem tehette meg viszont, hogy ne szóljon részletesen a gazdaságról. Az elemzők a beszédnek éppen ezt a részét várták a legnagyobb figyelemmel. Külpolitikai fordulatra ugyanis nem lehetett számítani, az olajár csökkenése és a szankciók miatt a pénzügyminisztérium számításai szerint évente 140 milliárd dollárt vesztő, recesszióba hajló orosz gazdaság élénkítését célzó tervek bejelentésére viszont igen.
Putyin szavaiból az tűnt ki, hogy szerinte egyrészt a gazdaságot valamelyest liberalizáló intézkedésekkel, másrészt azzal lehet orvosolni a bajokat, ha Oroszország elsősorban önmagára hagyatkozik, a hazai termelést, fejlesztéseket ösztönzi.
Ki kell törni a gazdasági stagnálásból, 4-5 év alatt a világátlagnál gyorsabb növekedést kell elérni, a termelékenységnek évente legalább 5 százalékkal kell javulnia, és középtávon négy százalék körül kell tartani az inflációt – adta ki a jelszót. Ehhez egyebek közt hadat üzent az offshore vállalatoknak, stabilabb adórendszert, a problémamentes cégeknek kevésbé szigorú hatósági ellenőrzést, az új vállalkozásoknak kétéves adómentességet, a külföldről hazatérő tőkének pedig büntetlenséget ígért, vagyis azt, hogy nem fogják firtatni a pénz származását.
Az olajbevételekből felhalmozott nemzeti jóléti alapból támogatást kaphatnának a hazai bankok, ösztönöznék az import ésszerű kiváltását, elsősorban saját erőkre kell számítani a műszaki fejlesztésekben is, Oroszországban ugyanis megvan a képesség, hogy technológiaexportőrré váljék – sorolta a feladatokat Putyin, aki úgy vélekedett, hogy a rubel árfolyamesésével helyzetbe kerülhetnek a hazai termelők, a valutapiaci spekulációkat azonban a jegybanknak meg kell akadályoznia.
