Az április végéig elrendelt oroszországi fizetett kényszerszabadság lerövidítéséről egy hét múlva lehet majd dönteni, az orosz vakcina tesztelése májusban kezdődhet meg – hangzott el Vlagyimir Putyin orosz elnök járványügyi szakemberekkel és virológusokkal kedden, videokonferencia keretében folytatott tanácskozásán.
A létfontosságú ágazatok és az alapszolgáltatások kivételével elrendelt kényszerszabadság súlyos terhet ró az orosz gazdaságra és a lakosságra. Vlagyimir Kutirev virológus, a Mikrob kutatóintézet igazgatója azt mondta a tanácskozáson, hogy a korlátozó intézkedések eredményességét körülbelül egy hét múlva lehet majd megítélni, és akkor lehet majd megmondani, hogy feloldhatók-e.
Veronyika Szkvorcova, a Szövetségi Orvosbiológiai Ügynökség vezetője a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a tesztelések számának növelése mellett Oroszország 10-14 nap múlva érheti el a fertőzöttséggörbe „platóját” – amikor az újonnan megfertőződöttek száma megközelítőleg azonos marad. A csökkenés a volt egészségügyi miniszter szerint valamikor június első harmadában vagy a fele környékén kezdődhet el, ha nem változik meg a folyamat forgatókönyve.
Rinat Makszjutov, a Vektor kutatóintézet vezetője az elnök és a tudósok eszmecseréjén közölte, hogy az orosz oltóanyag klinikai kutatásának első szakasza az egészségügyi tárca engedélye esetén már májusban megkezdődhet önkéntesek bevonásával, párhuzamosan a preklinikai kutatások teljes ciklusának folytatásával.
Makszjutov elmondta, hogy a Vektor rendelkezik a vakcinák olyan technológiai platformjaival, amelyeket más fertőzésekkel kapcsolatban emberen már kipróbáltak. Véleménye szerint ezeket lehet tesztelni a koronavírus ellen is, „átugorva” az állatkísérletek szakaszát. Példaként hozta fel az Egyesült Államokat, ahol az egereken röviden elvégzett kísérletek után, a világjárványra hivatkozva gyakorlatilag kihagyták preklinikai kísérletek összes szakaszát és áttértek a klinikai kutatásra.
Putyin fontosnak nevezte, hogy minden döntés a „fenyegetéssel arányos és a helyzetnek megfelelő” legyen. Hangsúlyozta, hogy a más országok által a védekezésben elkövetett hibákat el kell kerülni. Úgy vélekedett, hogy az oroszországi helyzet nem egyszerű, de egyáltalán nem reménytelen és hangot adott bizakodásának, hogy az ország minimális veszteségekkel lábal ki belőle.
A kedden közölt hivatalos adatok szerint egy nap alatt 1154-gyel, 7497-re nőtt az új koronavírussal megfertőzöttek száma Oroszországban, ami újabb rekordot jelent. Közülük 5181-et Moszkvában tartanak számon, 697 fős napi növekmény mellett. A halottak száma 58 (ez 11 új elhunytat jelent), a gyógyultaké pedig 494. A fertőzés a 85 régióból immár 81-et érint.
Szergej Sojgu védelmi miniszter egy katonai vezetői tanácskozáson bejelentette, a március 25. és 28. között elvégzett váratlan ellenőrzések azt bizonyítják, hogy az orosz fegyveres erők felkészültek a COVID-19 elleni küzdelemre. Az irányítása alatt álló tárca 49 mobil járványügyi csoportosulást hozott létre a vírushordozók azonosítására és a gyors reagálásra.
Mint mondta, április 20. és május 15. között 16 többfunkciós, civilek fogadására is kész katonai egyészségügyi központot helyeznek üzembe a nyugati, a déli és a keleti katonai körzetben. Sojgu arra utasította az utóbbi körzet és a Csendes-óceáni Flotta parancsnokságát, hogy növeljék 450 ágyasra az Irtis kórházhajó befogadó kapacitását. A járműnek nem fertőzött páciensek fogadásával kell majd tehermentesítenie a koronavírus- fertőzötteket kezelő katonai kórházakat.
Igor Kirillov altábornagy, a radioaktív, vegy- és biológiai védelmi erők parancsnoka ugyanezen a fórumon azt mondta, hogy a hadsereg 48. kutató szakintézete „a koronavírus iránti fogékonyságban az emberhez legközelebb álló állaton” teszteli a koronavírus elleni gyógyszerek hatékonyságát. Tájékoztatása szerint a fő erőfeszítések most a megelőző intézkedéskere és a korai felismerésre irányulnak.
Gyenyisz Manturov ipari és kereskedelmi miniszter az elnök és az egészségügyi szakemberek tanácskozásán azt mondta, hogy kórházak személyzetének naponta 300 ezerrel több orvosi védőruhára lenne szüksége Oroszországban. Ilyenből naponta csak mintegy 6 ezer készül. Tervek vannak a saját gyártás 25 ezerre darabra való felfuttatására, ám a további fejlesztésnek gátat szab az anyaghiány.
Oroszországban jelenleg csak két üzemben gyártanak granulátumból nem szőtt anyagot, ezért Moszkva a hiány pótlásáról Pekinggel folytat tárgyalásokat.
Manturov szerint Oroszország napi 1,6 millió darabra növelte védőmaszk-kibocsátási kapacitását. Moszkva emellett 51 millió darabot szerzett be Kínában, amelyeket kiosztottak a régiók között.
