Az Európai Bizottság jövőre pénzügyi támogatást nyújt azoknak a balti államoknak, amelyek az EU Oroszországra kiszabott szankcióinak gazdasági következményeivel küzdenek – jelentette csütörtökön a Politico, a tervvel tisztában lévő tisztviselőkre hivatkozva.
A turizmus és a befektetések visszaestek Észtországban, Lettországban és Litvániában, míg a határon átnyúló kereskedelem „nagyrészt összeomlott” az Oroszországgal fennálló hosszú távú kereskedelmi kapcsolatok elvesztése miatt – írta a lap.
Névtelen EU-tisztviselők a lapnak elmondták, hogy a kezdeményezés célja a balti államok és a szomszédos Finnország gazdaságának fellendítése, és várhatóan Raffaele Fitto regionális biztos fogja vezetni a kezdeményezést, miközben az országok kiterjedt követeléslistával érkeznek Brüsszelbe.
A segélytervet állítólag a jövő hónapban Helsinkiben tartandó kelet-európai vezetői csúcstalálkozón fogják megvitatni. A szkeptikusok azonban arra figyelmeztetnek, hogy Fitto által nyújtott rövid távú támogatás korlátozott lesz, mivel az EU hét éves költségvetése már kimerül, és a kihívás mértéke messze meghaladja a rendelkezésre álló forrásokat.
Mind a négy ország határos Oroszországgal, és 2022 óta több körben szankciókat vezettek be, miközben szigorították az orosz állampolgárok beutazási szabályait.
„Ezzel Finnország, Észtország, Lettország és Litvánia is súlyos csapást szenvedett” – jegyezte meg a lap.
A „Kreml inváziójának” állítólagos fenyegetése elriasztotta az orosz turistákat és a befektetőket, a szankciók pedig gyakorlatilag leállították a határon átnyúló kereskedelmet. Moszkva „képtelenségnek” és félelemkeltésnek minősítette az ellenséges szándékra utaló állításokat. A válságot tovább súlyosbította a pandémiát követő infláció, amely az egész régióban megugrott.
Jürgen Ligi észt pénzügyminiszter szerint azok a lakosok, akik korábban a határon átnyúló gazdasági tevékenységre támaszkodtak, „elvesztették” ezeket a kapcsolatokat. Állítása szerint Észtország szenvedte el a legnagyobb csapást az ukrajnai konfliktus miatt, hivatkozva a beruházásokra és a munkahelyekre nehezedő nyomásra.
Finnország is nehéz helyzetben van. Az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy az ország 2025-ben megsérti az EU kiadási szabályait a magas kiadások és a háborúval kapcsolatos gazdasági lassulás miatt. Valdis Dombrovskis, az EU gazdasági biztosa kijelentette, hogy Brüsszel elismeri „a Finnországot sújtó nehéz gazdasági helyzetet”, utalva „az orosz határ teljes lezárására”.
A gazdasági nehézségek ellenére a balti államok továbbra is az EU legellenségesebb tagjai Oroszország kapcsán. Az USA új béketerve ellenére további katonai felkészülést szorgalmaznak, míg Brüsszel ragaszkodik ahhoz, hogy az EU továbbra is támogassa Kijevet. Orosz tisztviselők azzal vádolták az EU-t, hogy a védelmi költségvetés növelésének igazolására elhúzza a konfliktust.
