Németország földgáztartalékai nem elegendőek ahhoz, hogy az ország további orosz gáz vásárlása nélkül átvészelje a jövő telet – közölte a médiával az áram- és gázhálózatokért felelős vezető tisztviselő.
Klaus Müller a Bild am Sonntag című német lapnak adott, vasárnap megjelent interjújában arra figyelmeztetett, hogy bár „a gáztározók közel 65 százalékban vannak feltöltve”, és „ez jobb, mint az előző hetekben”, de még mindig nem elegendő ahhoz, hogy „orosz gáz nélkül átvészeljük a telet”.
Müller, aki a német Szövetségi Hálózati Ügynökség elnöke, hozzátette, hogy most sok múlik azon, hogy az Északi Áramlat-1 vezeték karbantartási munkálatai a várakozásoknak megfelelően csütörtökön befejeződnek-e.
Arra a kérdésre, hogy az orosz gázszállítások teljes leállása esetén mennyi időbe telne, amíg a németországi fogyasztók számára tovább emelkednek az energiaárak, Müller azt mondta, hogy erről még nem született döntés. Ugyanakkor megnyugtatóan nyilatkozott, megjegyezve, hogy „ezen a héten nem volt jelentős árnövekedés, annak ellenére sem, hogy az Északi Áramlat-1-et leállították”. A tisztviselő szerint ez annak a jele lehet, hogy „a piacok már internalizálták az orosz gázszállítások kiesését, és elértünk egy gázár-plafont”.
Az energiaszabályozó elnöke ragaszkodott ahhoz, hogy a németek „ne pánikoljanak”, és biztosította, hogy „a magánháztartásoknak van a legkevesebb okuk az aggodalomra”, és jóval tovább lesznek ellátva gázzal, mint az ipar.
Sőt, a tisztviselő szerint „nincs olyan forgatókönyv, amelyben teljesen gáz nélkül maradunk”. Müller megjegyezte, hogy még ha Oroszország teljesen le is állítaná a szállítást, más országok, például Norvégia, Hollandia és Belgium akkor is eladnák a fosszilis tüzelőanyagot Németországnak. A jövőben az ország saját cseppfolyósított földgáz-termináljára is számít majd – tette hozzá a hálózati ügynökség elnöke.
Ajánló
Müller elmondta, hogy ha gázadagolásra kerül sor, az ügynökség mérlegelni fogja, hogy milyen károkat okozhat a gazdaságnak és az ellátási láncoknak az egyes vállalkozások vagy ipari üzemek ellátásának leállítása.
A tisztviselő azt is kijelentette, hogy még ha hiány is lesz, az valószínűleg csak Németország azon részeit fogja érinteni, amelyek a gázhálózat végén vannak.
Müller elutasította azokat a felvetéseket is, amelyek szerint Berlinnek be kellene tiltania a szomszédos európai országokba irányuló gázexportot, és a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta.
„Ahogyan most mi is részesülünk a belgiumi és hollandiai cseppfolyósított földgázkikötőkből”, Németország is segítő kezet nyújtana szomszédainak, ha súlyos gázhiánnyal kellene szembenézniük – ígérte a tisztviselő.
Müller azt jósolta, hogy Németországra két nehéz tél vár, amelyeken gázhiány veszélye fenyeget, de 2024 nyarára az ország független lesz az orosz gáztól.
„Az is igaz azonban, hogy az árak soha többé nem lesznek olyan alacsonyak, mint egykor voltak” – ismerte el Müller.
Oroszország Ukrajna elleni offenzívájának kezdete óta a gázárak Európában az egekbe szöktek, és március elején minden idők legmagasabb, 1600 dollár feletti 1000 köbméterenkénti árat érte el.
Bár Ukrajna és néhány más kelet-európai ország, köztük Lengyelország is felszólította az EU-t, hogy tiltsa be az orosz gáz importját, Brüsszel eddig a tagállamok közötti konszenzus hiánya miatt nem lépett az intézkedés végrehajtására.
Német kormányzati tisztviselők és ipari képviselők többször figyelmeztettek arra, hogy az orosz gázszállítások leállítása hatalmas csapást mérne a gazdaságra.
Június végén Robert Habeck gazdasági miniszter aktiválta a háromlépcsős német gázvészhelyzeti terv második szakaszát. Erre akkor került sor, amikor Oroszország leállította az Északi Áramlat-1 gázvezetéken keresztül történő szállítást, a szankciók miatt Kanadában rekedt turbina hiányára hivatkozva.
Ajánló
Hétfőn Oroszország megkezdte a vezeték rendszeres karbantartási munkálatait, ami azt jelenti, hogy Németországba egyáltalán nem érkezik gáz.
Szintén ezen a héten Berlin arra kérte Ottawát, hogy mentesítse a szankcióktól a Moszkva által a csökkenő szállítások okaként említett berendezést.
Kanada elfogadta Berlin kérését, és a turbinát Németországba szállítja, ahonnan Oroszországba kerül, így Ottawa elkerülheti, hogy közvetett szállítási útvonalon megszegje saját szankcióit.
Eközben pénteken az orosz állami energiaipari óriásvállalat, a Gazprom hivatalosan felkérte a német Siemens ipari óriáscéget, hogy a berendezés Oroszországba való visszaküldéséhez szükséges dokumentumokat is biztosítsa.
