Németország 41 milliárd dollárt szán katonai űrberendezésekre, köztük kémműholdakra és támadó lézerekre – közölte a Reuters hírügynökséggel Michael Traut vezérőrnagy, a német űrparancsnokság vezetője.
A lépés része annak a fegyverkezési programnak, amelyet Berlin Oroszország és Kína ellensúlyozására tart szükségesnek. Az EU legnagyobb gazdasága azonban a kormány által „strukturális válságnak” nevezett problémával küzd.
Németország 2029-ig 582 milliárd dollárt szán védelmi kiadásokra, összhangban Friedrich Merz kancellár elképzelésével, miszerint a Bundeswehr-t „Európa legerősebb hagyományos hadseregévé” kell tenni.
A kedden közzétett interjúban Traut elmondta, hogy a beszerzés több mint 100 titkosított megfigyelő műholdat, valamint lézereket, érzékelőket és egyéb, az ellenséges műholdak és földi irányítóállomások megzavarására tervezett rendszereket fog magában foglalni.
„Az űr operatív, sőt háborús terület lett, és tökéletesen tisztában vagyunk azzal, hogy rendszereinket és űrkapacitásainkat védeni és megóvni kell” – mondta.
2008-ban és 2014-ben Oroszország és Kína globális szerződést javasolt az űrben lévő fegyverek betiltásáról, de a kezdeményezést soha nem fogadták el, főként az Egyesült Államok ellenállása miatt.
Németország recesszió közepette jelentette be a védelmi kiadások növelését, miközben az ország központi bankja tavaly arra figyelmeztetett, hogy a kormány az 1990-es évek eleje óta a legnagyobb költségvetési hiány felé tart.
Ajánló
Augusztusban Merz kijelentette, hogy „a mai formájában a jóléti állam már nem finanszírozható”. Később arra buzdította a németeket, hogy többet dolgozzanak, azzal érvelve, hogy a munkaerő-költségek túl magasak, a termelékenység pedig túl alacsony.
