Magyarország semmiképp nem támogatja az európai uniós gázársapka bevezetését, mivel az álcázott szankciós intézkedés, amely az energiaárak emelkedéséhez és súlyos ellátásbiztonsági kihívásokhoz vezetne – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s energiaügyi tanács rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatóján teljességgel abszurdnak nevezte az erre vonatkozó brüsszeli javaslatot, amely szavai szerint gyakorlatilag az orosz gáz kiszorítására irányul.
Mint mondta, az Európai Bizottság illetékes tagja el is ismerte, hogy ez politikai intézkedés, pusztán az orosz állam bevételeinek megvágására irányul, nem várható tőle árcsökkenés.
„Ezért ez nem más, mint szankció. Azért álcázzák ársapkának, mert így kereskedelmi intézkedésként minősített többséggel át lehet nyomni, míg ha szankcióként hoznák be, ahhoz egyhangúság kellene” – figyelmeztetett.
„Ha az orosz gázt kitiltják az európai piacról, akkor Magyarország energiaellátásának biztonságát súlyos kockázatok fogják érni. Az nem politikai, ideológiai vagy álombeli, hanem fizikai kérdés, hogy egy ország hogyan látja el magát földgázzal” – fogalmazott.
Szijjártó Péter kijelentette: Magyarország semmilyen módon nem támogatja az ársapka bevezetését, mert az áremelkedéshez és súlyos ellátásbiztonsági kihívásokhoz vezetne, de volt nyolc másik tagállam is, amelyek ellenezték a javaslatot vagy fenntartásaik voltak vele szemben.
„A kérdésünk világos: meddig akarja Brüsszel ezt a szankciós politikát folytatni, ami teljesen ellentétes Európa érdekeivel? Természetesen erre a kérdésre választ a mai nap folyamán sem kaptunk” – közölte.
Ajánló
„A szankciók kudarcot vallottak, a háború egyre súlyosabban zajlik, az energiaárak egyre magasabbak és az energiaellátásunk egyre súlyosabb kihívásokkal szembesül” – emelte ki.
„Az ársapka bevezetése politikai döntés lenne. Mi azonban nem ismerünk olyan politikai okot, amely miatt feladnánk Magyarország energiaellátásának biztonságát. Nincs az a politikai ok, amely miatt magyar embereket olyan méltatlan helyzetbe hoznánk, hogy ne legyen fűtésük, ne tudjanak főzni vagy ne legyen elég meleg vizük” – tette hozzá.
A mostani politikai vita volt, döntés nem született, az Európai Bizottság a következő hetekben nyújtja be írásos javaslatát az ügyben.
Sajtóértekezletén a miniszter arról is beszámolt, hogy hazánk földgázellátása jelenleg biztos lábakon áll, míg az EU-ban a gáztározók töltöttsége átlagosan az éves fogyasztás 22 százalékán áll, addig ez Magyarországon 38 százalék, ami a harmadik legmagasabb adat. A közösségi elvárás a 35 százalék, ennek egyelőre csak öt tagállam felel meg.
Majd rámutatott, hogy a szerződéses mennyiségen felül vásárolt plusz földgáz szállítása zavartalanul zajlik, az érkező összes gáznak mára már mintegy 60 százalékát a déli útvonalon át szállítják.
Szijjártó Péter kitért arra is, hogy az Európai Bizottság javaslatcsomagjának másik négy pontja kisebb korrekciókkal elfogadható lehet, azonban ezek az alapproblémát nem tudják kezelni, pusztán a tünetek enyhítésében lehet szerepük. Ezek némelyikét ráadásul bizonyos formában már most is alkalmazzák Magyarországon.
Az első a villamos energia megtakarítását célzó javaslat, amelybe csak önkéntes alapon egyezik bele a kormány. A második a nem földgázt használó energiatermelők bevételének korlátozása, vagyis az áram és a földgáz árának elválasztása, ami a magyar piacon részben már megtörtént. A harmadik a fosszilis energiavállalatokra kivetett szolidaritási hozzájárulás, ami szintén létezik Magyarországon, a negyedik pedig az energiapiacok likviditási helyzetének javítása – tájékoztatott.
