Az ukrán hadsereg kazettás bombákat használt Izjum városának bombázásához, és ezzel civil áldozatokat követelt – közölte kedden a Human Rights Watch. A támadás hónapokkal azelőtt történt, hogy az Egyesült Államok további kazettás lövedékekkel látta el Kijevet, figyelmen kívül hagyva számos NATO-tagállam tiltakozását.
“Erre az oroszok távozása után jöttünk rá, és nyomozóink elmentek oda, hogy megvizsgálják az elkövetett háborús bűnöket és atrocitásokat – és mindenhol kazettás lőszerek maradványait látták” – mondta a szervezet munkatársa, Mary Wareham a RIA Novosztyinak.
“Miután kiderítették, hogy milyen irányból lőttek rájuk, megállapították, hogy az ukrán erők használták őket”.
A HRW által a héten közzétett 2022. éves Cluster Munition Monitor jelentésében megjegyzi, hogy a csoport először júliusban számolt be a támadásról, de az ukrán védelmi minisztérium hivatalosan tagadta, hogy valaha is használtak volna ilyen lőszereket Izjumban vagy környékén.
A város kulcsfontosságú stratégiai pozíciót foglal el Harkov régióban, és 2022 májusa és szeptember vége között az orosz erők ellenőrizték, amikor egy északabbra irányuló ukrán támadás miatt visszavonultak. A HRW nyomozói által dokumentált támadásokon kívül az ukrán hadsereg 2022-ben egész évben kazettás lőszereket vetett be a térség ellen – állapította meg a jelentés az ENSZ Ukrajnával foglalkozó független vizsgálóbizottságára hivatkozva.
Wareham rámutatott, hogy a HRW-nek részletes tanúvallomások vannak a kazettás bombák által megölt vagy megsebesített civilekről.
A szervezet egy januári jelentése szintén tartalmazott információkat a kazettás bombák ukrán alkalmazásáról, valamint arról, hogy Izjumot “lepesztok” gyalogsági aknákkal vették célba, amelyek 11 civilt megöltek és mintegy 50-et megsebesítettek, köztük öt gyermeket. A HRW szerint az orosz hadsereg tájékoztatta a civileket az aknák veszélyességéről, mintegy 100 helyi lakos tanúvallomására hivatkozva.
“A kazettás bombák olyan visszataszító fegyverek, amelyeket világszerte betiltottak, mert azonnali és hosszú távú polgári károkat és szenvedést okoznak” – mondta Wareham az éves jelentés bejelentésekor.
“Lelkiismeretlenség, hogy 15 évvel e fegyverek betiltása után még mindig civilek halnak meg kazettás bombatámadások következtében”.
Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok nem részesei a kazettás bombákról szóló egyezménynek (CCM), amely a polgári lakosságot sújtó áldozatokra hivatkozva igyekezett betiltani az ilyen típusú lőszereket. Az év elején Washington elutasította a betiltást aláíró több NATO-szövetséges tiltakozását, és Kijevnek 155 mm-es tüzérségi lövedékeket küldött, amelyek kettős célú, továbbfejlesztett hagyományos lőszerrel (DPICM) voltak megtöltve.
Egyes amerikai hírügynökségek arról számoltak be, hogy a Pentagon részletes jelentéseket kap Ukrajnától arról, hogy mikor és hol használják a lövedékeket. Oroszország többször dokumentálta, hogy ezeket Donyeckben civilek ellen használták.
