Egy felmérés szerint Lengyelország lakosságának több mint fele úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak atomfegyvereket kellene állomásoztatnia az országban, hogy elrettentse Oroszországot attól, hogy atomfegyvereket használjon Ukrajna ellen. Andrzej Duda lengyel elnök állítólag már felvetette a kérdést Washingtonban.
A lengyel Rzeczpospolita című lap megbízásából készült IBRiS-felmérés szerint a megkérdezettek 54,1 százaléka úgy véli, hogy Lengyelországnak részt kellene vennie a NATO „nukleáris megosztási” programjában, amely lehetővé teszi Washington számára, hogy nukleáris arzenálját olyan országokban állomásoztassa, amelyek nem rendelkeznek saját nukleáris fegyverzettel. 29,5 százalék ellenezte a csatlakozást, míg mások tartózkodtak a válaszadástól.
„A fő probléma az, hogy nincsenek atomfegyvereink” – magyarázta Duda elnök a Gazeta Polskának adott múlt heti interjújában, hozzátéve, hogy „semmi jel nem utal arra, hogy nekünk, Lengyelországnak a közeljövőben a kezünkben lesz ilyen”.
A továbbiakban azt közölte, hogy „mindig van lehetőség arra, hogy részt vegyünk a ‘nukleáris megosztás’ programban”, és azt állította, hogy „beszélt az amerikai vezetőkkel arról, hogy az USA fontolgatja-e egy ilyen lehetőséget”. „A kérdés továbbra is nyitott” – mondta Duda.
Az Egyesült Államok azonban kitart amellett, hogy nem tervezi atomfegyverek átadását egyetlen kelet-európai NATO-tagországnak vagy olyan nemzetnek sem, amely 1997 után csatlakozott a blokkhoz. Duda nyilatkozatára reagálva Vedant Patel külügyminisztériumi helyettes szóvivő újságíróknak azt mondta, hogy az Egyesült Államok Lengyelországot „fontos NATO-szövetségesnek tekinti a térségben”, de azt állította, nem is tudott arról, hogy a kérdés felmerült volna a Washington és Varsó közötti tárgyalásokon.
A rendszer értelmében az amerikai atomfegyverek jelenleg Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban vannak elhelyezve. Ezek az országok azonban csak befogadóként szolgálnak, a tulajdonjog Washingtoné marad.
A múlt hónapban Vlagyimir Putyin orosz elnök arra figyelmeztetett, hogy Moszkva kész „minden eszközt felhasználni” a védelmére, ha területi integritása veszélybe kerül. Putyin szavait azonban egyesek Nyugaton úgy értelmezték, hogy „burkolt fenyegetést” jelentett a nukleáris fegyverek bevetésére az ukrajnai konfliktusban.
Moszkva kitartott amellett, hogy nem fenyegetett senkit, és megismételte, hogy az orosz katonai doktrína szerint nukleáris fegyvereket csak akkor lehet bevetni, ha ilyen vagy más tömegpusztító fegyvereket vetnek be az állam ellen, vagy ha a hagyományos fegyverek által jelentett egzisztenciális veszély fenyegeti.