Az ukrán fegyveres erők állítólag támadásra készülnek a Krím ellen, hogy „visszafoglalják” a félszigetet, amelynek lakói 2014-ben az Oroszországgal történő újraegyesülés mellett szavaztak. Egy volt ukrán parancsnok az Economistnak elmondta, hogy a hadműveletet 2023-ra tervezik, de további részleteket nem kívánt megosztani.
Mihajlo Zabrodszkij volt parancsnok a lapnak azt mondta, hogy ha a hadsereg a közösségi médiában vagy a televízióban jelentené be szándékait, „soha nem érne el semmit”. Azt azonban elismerte, hogy a félsziget visszafoglalására irányuló hadművelet nem egy „értelmetlen frontális támadás” lenne, és szárazföldi csapatok, tengeri partraszállás és légi támadások kombinációjával történne, beleértve a drónok alkalmazását is.
„Meg fogjuk lepni az embereket – és még nagyon sokszor -„ – mondta.
Zabrodszkij azonban, aki állítása szerint továbbra is közel áll a kijevi katonai tervezési folyamathoz, hangsúlyozta, hogy még sok csatát kell megnyerni, mielőtt a hadsereg fontolóra vehetné egy ilyen támadás időzítését.
Katonai szakértők arra figyelmeztettek, hogy a Krím vagy a közelmúltban nyilvános népszavazások megtartása után Oroszországhoz csatlakozott Donbassz köztársaságok területeinek erőszakos visszafoglalására irányuló erőfeszítés sokba kerülhet Kijevnek, és Moszkvát eszkalációra, esetleg taktikai atomfegyverek bevetésére késztetheti.
„Valós esély van arra, hogy a dolgok vérfürdővel végződnek. Erre a műveletre Ukrajnának nincs szüksége” – mondta Andrij Rizenko nyugalmazott haditengerészeti százados szintén az Economistnak.
Mark Milley amerikai tábornok a hónap elején azt mondta, hogy egy olyan ukrán katonai győzelem valószínűsége, amely magában foglalja a Krím elfoglalását, „nem nagy”, és nem valószínű, hogy egyhamar bekövetkezik.
Ennek ellenére Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy eltökélt szándéka a félsziget elfoglalása, és Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy nem kíván békés megoldást keresni a Moszkvával fennálló konfliktusra a terület „visszafoglalása” nélkül.
Volodimir Gavrilov ukrán védelmi miniszterhelyettes a hónap elején azt is felvetette, hogy az ukrán erők „december végéig” bevonulhatnak a Krímbe.
A Krím 2014-ben elsöprő többséggel szavazott az újraegyesülésre Oroszországgal, miután Kijevben erőszakos zavargások következtében megbuktatták a demokratikusan megválasztott elnököt, Viktor Janukovicsot. Idén ősszel a két Donbassz köztársaság, valamint a Herszon és Zaporozsjei régió is megszavazta, hogy Oroszország részévé váljon, olyan népszavazásokon, amelyeket sem Kijev, sem nyugati támogatói nem ismertek el.
Szeptember végén Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy Moszkva „teljes erővel és minden rendelkezésünkre álló eszközzel” meg fogja védeni az új területeket.
