Meg kell őrizni az Iránnal kötött atomalkut – jelentette ki pénteken Asztanában Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki szerint Donald Trump amerikai elnök „kiegyensúlyozott” döntést hoz majd arról, hogy elkötelezett maradjon-e az Egyesült Államok az iráni atomprogramot korlátozó nemzetközi megállapodáshoz.
Lavrov a kazah kollégájával, Kajrat Abdrakhmanovval folytatott megbeszélését követően tartott sajtóértekezletén beszélt a témáról.
A The Washington Post című amerikai lap azt írta, hogy Trump a jövő héten bejelenti, Washington miképpen teljesíti a jövőben a megállapodásban foglaltakat. Az újság úgy tudja, hogy az amerikai elnök gyakorlatilag felmondja a megállapodást ebben a formájában.
Szergej Lavrovtól a sajtóértekezleten azt kérték, hogy fejtse ki nézetét az amerikai értesüléséről. Kijelentette: nem szeret kósza híreket kommentálni, bármennyire is tiszteli a sajtó véleményét, de ez egyelőre még találgatás.
Hozzátette: Trump azon szándékáról, hogy meghozza végső döntését az iráni atomprogramot szabályozó megállapodás ügyében, Moszkva is értesült.
Az orosz külügyminiszter úgy vélekedett, hogy az atomalku a nemzetközi közösség egyik legjelentősebb sikere, megvalósítása valós hozzájárulást jelent a nukleáris fegyverek elterjedésének korlátozásához. „Nagyon fontos lenne, hogy egészében megtartsák (az atomalkut), az Egyesült Államok részvétele ebből a szempontból nagyon, nagyon fontos, jelentős tényező lenne” – fogalmazott.
A kérdésben jelenleg az európai államok és a nemzetközi közösség többi tagja Washingtonnal egyeztet, „remélhetőleg nem hiábavalóan”, és az amerikai elnök végleges döntése „kiegyensúlyozott lesz, napjaink helyzetének reális megítéléséből ered majd” – hangsúlyozta az orosz külügyek irányítója.
Ajánló
A 2016. januárjában életbe lépett iráni atomalkut 2015 júliusában írta alá Iránnal az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország. A megállapodás a többi között arra kötelezi a perzsa államot, hogy 300 kilogramm alá csökkentse alacsony dúsítású uránkészletét, csökkentse urándúsító reaktorainak számát, és az araki nehézvizes reaktort úgy alakítsa át, hogy ne lehessen atomfegyverben is felhasználható plutóniumot előállítani benne. Ezért cserében az Egyesült Államok s az Európai Unió felfüggesztette a Teherán ellen korábban hozott büntetőintézkedések nagy részét.
Irán ugyanakkor az utóbbi években széles körű rakétaprogramot fejlesztett ki, amit az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia, Izrael és több európai ország is aggasztónak tart. Az atomalku értelmében ugyanis Irán semmilyen tevékenységet nem folytathat nukleáris töltet célba juttatására alkalmas eszközökkel. Teherán viszont váltig állítja, hogy rakétái nem ilyenek, nem kapcsolódnak az atomprogramhoz, s ezért jogában áll, hogy fejlessze és kipróbálja őket.
Donald Trump egyebek között erre hivatkozva mondta korábban, hogy „az Iránnal kötött egyezség az egyik legrosszabb és leginkább egyoldalú tranzakció volt, amelyben az Egyesült Államok valaha részt vett. Őszintén, az a megállapodás szégyen az Egyesült Államokra” – mondta.
Az amerikai elnöknek október 15-ig kell megerősítenie, hogy Irán teljesíti-e az egyezségben rögzített kötelezettségeit. Amennyiben Trump ezt nem teszi meg, az amerikai törvényhozás vezetőinek hatvan napjuk lesz arra, hogy eldöntsék, visszahozzák-e Teheránnal szemben azokat a büntetőintézkedéseket, amelyeket az egyezség értelmében korábban felfüggesztettek. MTI
