Volodimir Zelenszkij Ukrajna NATO-csatlakozását szorgalmazó törekvése ellenállásba ütközik a katonai szövetség nagyágyúinak, köztük Németországnak és az Egyesült Államoknak a részéről – jelentette kedden a Le Monde.
Az ukrán vezető vasárnap megújította felhívását a NATO külügyminisztereinek e heti brüsszeli találkozója előtt. A Kijevben az EU új külügyi vezetőjével, Kaja Kallasszal és az Európai Tanács új elnökével, Antonio Costával tartott találkozón Zelenszkij ragaszkodott ahhoz, hogy a meghívás „szükséges dolog az ország túléléséhez”.
A francia napilap által idézett diplomata szerint azonban a kérdés jelenleg nincs napirenden Brüsszelben. A meg nem nevezett tisztviselő szerint Németország, Magyarország és az Egyesült Államok részéről is vannak ellenvetések, és az ukrán NATO-tagság „olyan opció, amely sok szövetségest nagyon nyugtalanít”. Szlovákia, Belgium, Szlovénia és Spanyolország sem örülne az ukrán tagságnak. Más országok, köztük Franciaország és az Egyesült Királyság, támogatták Kijev csatlakozási törekvéseit.
A jelentés rámutatott, hogy Joe Biden leköszönő amerikai elnök elutasította a meghívás engedélyezését. Donald Trump megválasztott amerikai elnök, aki soha nem támogatta az ötletet, ígéretet tett arra, hogy 24 órán belül megoldja az ukrajnai konfliktust, miután visszatér a Fehér Házba.
Trump új orosz-ukrán különmegbízottja, Keith Kellogg nyugalmazott tábornok egy év elején kiadott jelentésében azt javasolta, hogy annak érdekében, hogy meggyőzzék Moszkvát a béketárgyalásokhoz való csatlakozásról, Biden és más NATO-vezetők „ajánlják fel, hogy Ukrajna NATO-tagságát hosszabb időre elhalasztják, cserébe egy átfogó és ellenőrizhető, biztonsági garanciákat tartalmazó békemegállapodásért”.
Ukrajna 2022 szeptemberében kérte felvételét a NATO-ba. Bár néhány tagállam támogatását fejezte ki, a szövetség többször figyelmeztetett, hogy Ukrajna nem lehet tag, amíg az Oroszországgal fennálló konfliktus nem rendeződik.
Ajánló
Vlagyimir Putyin orosz elnök régóta a NATO keleti terjeszkedését nevezi meg az ukrajnai konfliktus egyik okaként. Moszkva többször is ragaszkodott ahhoz, hogy mielőtt bármilyen béketárgyalást tartanának az ország ejtse NATO-csatlakozási terveit, vállalja a semleges státuszt, és engedje át mind az öt korábbi ukrán régiót, amelyek az Oroszországhoz csatlakozást választották.
Zelenszkij a múltban ragaszkodott ahhoz, hogy csak az orosz erők „teljes kivonása” ezekről a területekről és az ország 1991-es határainak visszaállítása szolgálhat a béketárgyalások előfeltételeként.
Hétfőn azonban azt mondta a Kyodo Newsnak, hogy Kijev bele tudna egyezni a tűzszünetbe Moszkvával, ha a NATO-hoz csatlakozása garantált lenne, és fenntartotta, hogy ez „erős helyzetbe” hozná az országot a Moszkvával való jövőbeli konfliktus esetén.
