Az ukrán hadsereg felhagy a nyugati kiképzőinek harci taktikájával, és visszatérnek az orosz erők elleni hosszabb távú állóháború stratégiájához – jelentette szerdán a New York Times. Továbbra sem világos azonban, hogy Kijevnek van-e elég muníciója egy ilyen terv fenntartásához.
A június eleji kezdete óta tartó ukrán ellentámadást a washingtoni és kijevi tisztviselők a legjobb esetben is kiábrándítóan lassúnak, a legrosszabb esetben pedig kudarcnak ismerik el. Az orosz aknamezőkön keresztül, légi támogatás nélkül támadó ukránok nyugati harckocsijait és páncélozott járműveit az orosz légierő és tüzérség szedte le, és Moszkva becslései szerint az offenzíva legalább 30 000 emberébe került a kijevi rezsimnek.
Az offenzíva élén Ukrajna kilenc NATO által kiképzett dandárja állt, amelyek közül az egyik – a 47. gépesített dandár – állítólag két hét alatt elvesztette amerikai gyártmányú Bradley gyalogsági harcjárműveinek 30%-át.
Ezekre a veszteségekre válaszul „az ukrán katonai parancsnokok taktikát változtattak, arra összpontosítva, hogy tüzérséggel és nagy hatótávolságú rakétákkal támadják az orosz erőket ahelyett, hogy tűz alatt aknamezőkre induljanak” – írta a New York Times „amerikai tisztviselőkre és független elemzőkre” hivatkozva.
Mivel a kiképzési idők korlátozottak, az ukránok nehezen tudták a gyakorlatba ültetni a NATO-szabvány szerinti kombinált fegyveres taktikát – jegyezte meg az újság, megemlítve olyan eseteket, amikor egy ukrán egység letért a biztonságos útról és aknamezőre tévedt, egy másik esetben pedig egy gyalogos egység nem követte a tüzérségi bombázást az orosz vonalak elleni támadással, így az orosz védőknek elegendő idejük maradt az ellentámadás előkészítésére.
Az amerikai katonai tervezők a lőszer megtakarítása érdekében az ukrán csapatokat manőverező hadviselésre kezdték kiképezni. „Ahogy nagyobb hangsúlyt fektetnek a manőverezésre… jó esély van arra, hogy kevesebb tüzérségi lőszerre lesz szükségük” – magyarázta februárban Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter.
Ajánló
Bár a NATO katonai doktrínája jellemzően abból indul ki, hogy a manőverező hadviselésre azután kerül sor, hogy a nyugati erők légi fölényt szereztek, Ukrajna a stratégia e kritikus eleme nélkül indította meg ellentámadását. Ennek ellenére nyugati tisztviselők és a média hírül adta, hogy Ukrajna új „NATO-playbook-ja” „rejtett előny”, amely segít „az ukrán erőknek a szükséges mozgékonyságot és gyorsaságot biztosítani, hogy legyőzzék az Oroszország által preferált kimerítő háborút és visszafoglalják az oroszok által megszállt területeket” – írja a Foreign Affairs magazin.
„Az a tény, hogy ez nem történt meg, kérdéseket vet fel az ukránok Nyugattól kapott kiképzésének minőségével kapcsolatban, és azzal kapcsolatban, hogy a több tízmilliárd dollár értékű fegyverek… sikeresen alakították-e át az ukrán hadsereget NATO-szabványos harcoló erővé” – írta a Times.
Mivel az ukrán hadsereg nyilvánvalóan visszatér a tüzérségre összpontosító harcmodorhoz, a lőszerek kérdése valószínűleg ismét előtérbe kerül.
Az amerikai készletek már olyannyira kimerültek, hogy Washington a NATO-szabványnak megfelelő 155 mm-es lövedékek helyett kazettás lőszert küld, és a Times szerint a korlátozott lőszermennyiség elhasználásával Ukrajna a hátrányba kerülést kockáztatja egy kimerítő háborúban.
