A Bloomberg forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy az amerikai Központi Parancsnokság kérte a Dark Eagle hiperszonikus rakéták Közel-Keletre történő telepítését, hogy azokat szükség esetén Irán ellen bevethetik.
A hírügynökség szerint, ha ezt a kérést jóváhagyják, ez lesz az első alkalom, hogy az Egyesült Államok hiperszonikus rakétákat telepít.
A Központi Parancsnokság azzal indokolta kérését, hogy Irán a rakétavetőit a Precision Strike Missile hatótávolságán túlra helyezte át, amely egy több mint 300 mérföldes (kb. 482 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéta – jelezte a Bloomberg forrása. A forrás hozzátette azonban, hogy az Irán elleni művelet során hiperszonikus fegyverek bevetéséről még nem született döntés.
Az Egyesült Államok és Izrael február 28-án indított támadást Irán ellen. Április 7-én Donald Trump amerikai elnök két hetes tűzszünetet hirdetett Iránnal. Az iráni fél szerint a háború 40 napja alatt az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásai során legalább 3 375 ember meghalt. Április 11-én Irán és az Egyesült Államok több fordulóban tárgyaltak Iszlámábádban, azonban mindkét fél később arról számolt be, hogy számos ellentmondás miatt nem tudtak megállapodásra jutni a konfliktus hosszú távú rendezéséről. Április 21-én Trump bejelentette, hogy meg kívánja hosszabbítani az Iránnal kötött fegyverszünetet. Eközben az iráni állami televízió szerint Teherán nem ismeri el Washington egyoldalú fegyverszünet-hosszabbítását, és érdekei szerint fog cselekedni.
