Szerbia nem fogadta el az Európai Unió „normalizációs” javaslatát a Koszovóhoz fűződő kapcsolataira vonatkozóan – jelentette ki Aleksandar Vučić szerb elnök kedden az országos televízióban. Hozzátette, hogy Belgrád fenyegetésekkel néz szembe Brüsszel részéről, de továbbra sem hajlandó tárgyalni Koszovó elismeréséről és az ENSZ-hez való csatlakozásáról.
Szavai egy nappal azután hangzottak el, hogy Josep Borrell, az EU vezető diplomatája a Twitteren közölte, hogy Belgrád és Pristina is támogatja a francia-német javaslatot, amely a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok „normalizálásának útját” célozza.
Albin Kurti, az USA által támogatott koszovói miniszterelnök ezután közölte, hogy felajánlotta a terv aláírását, de Vučić ezt elutasította, noha a jelek szerint „beleegyezett”.
Kedden azonban Vučić azt mondta, hogy a felek „nem állapodtak meg”, hanem csupán a tárgyalások folytatásában állapodtak meg. Hozzátette, hogy „Brüsszelben semmit sem írtak alá”.
Szerbia „kész dolgozni a terv számos [pontjának] megvalósításán” – mondta Vučić -, de Belgrád továbbra sem akarja megvitatni a kölcsönös elismerést, valamint Koszovó ENSZ-csatlakozását.
Szerbia nem kötött titkos megállapodásokat – mondta az elnök, hozzátéve, hogy egyetlen megállapodás sincs rejtve, és neki nincs mit rejtegetnie.
Vučić nagyon homályosnak nevezte Borrell nyilatkozatát, és kijelentette, hogy kész megvitatni a normalizáció koncepcióját.
Vučić megfogadta, hogy amíg ő lesz Szerbia elnöke, soha nem írja alá Koszovó hivatalos vagy informális elismerését.
Azt is elismerte, hogy Belgrád Brüsszel nyomásának van kitéve, és hogy a terv elutasításának következménye Szerbia európai uniós integrációjának leállítása és az uniós befektetések visszavonása lenne.
„Jelenleg csak a német tulajdonú gyárakban 80 ezer ember dolgozik. Számos más intézkedéssel is fenyegetőznek, többek között azzal, hogy Szerbia a világtól [a világ többi részétől] elszigetelt páriává válik” – mondta Vučić.
A blokk külügyi szolgálata által közzétett uniós terv szerint Szerbia és Koszovó normális, jószomszédi kapcsolatokat alakítana ki egymással az egyenlő jogok alapján, és párbeszédüket az ENSZ elvei, köztük minden állam szuverén egyenlőségének elvei vezérelnék.
Az EU ragaszkodott ahhoz, hogy Szerbia az EU-hoz való csatlakozás előfeltételeként ismerje el Koszovó függetlenségét, noha öt tagországa – Spanyolország, Szlovákia, Ciprus, Görögország és Románia – sem ismeri el azt.
