Mi lesz itt? Mennyire szenvedi meg ezt Oroszország gazdasága? Történelmi mélypontra zuhant a rubel-dollár keresztárfolyam, hatalmas kamatemelést lépett az orosz központi bank, berezgett a tőzsde is, a tőke pedig áramlik kifelé Oroszországból.
Mindenhol vezető hír a rubel gyengülése. Ez mit jelent, mennyire érezhető belföldön-külföldön illetve mennyire fáj ez?
A rubel dollár keresztárfolyama ma megközelítette a 80-as szintet. Ez év eleje óta több mint 100%-os gyengülésnek felel meg. A rubel gyengülése több ponton érinti az oroszokat és az orosz gazdaságot. Drágulnak az importtermékek, az élelmiszereknél például 20-25 %-os volt idén az áremelkedés
Mennyire érinti ez az orosz átlagembert?
Ajánló
„A nagyszüleim kis faluban laknak, az ő számukra a ’98-as csőd se volt érezhető. A nép fele nagyvárosokban él és magas életszínvonalon, ők sínylik meg majd, amikor a külföldről importált, valójában luxuscikkek ára megemelkedik. A lakosság másik fele, az igazi kisember viszont pontosan ugyanolyan életet él majd, mint annak előtte. Amiben lehet, abban önellátó, azokat a dolgokat pedig, amiket a boltban megvásárol, főként itthon gyártják. Ezt az egész cirkuszt majd csak az érzi meg, aki jól él, aki már úgy él, mint egy nyugati. Vagy legalábbis érti azt, hogy én most mire gondolok. Az emberek felét, de talán nagyobb részét viszont ez egyáltalán nem fogja zavarni.”
Viszont…
Az EKG-zó rubelárfolyam még egy sor területre hatással van: emelkedik az orosz cégek külföldi devizában felvett, de rubelben fizetendő törlesztője (ugyanez igaz a lakossági hitelekre is), de az állam is drágábban kap hitelt.
Kamatemeléssel az árfolyamzuhanás ellen?
Drasztikus mértékű kamatemelést jelentett be hétfő este az orosz jegybank a rubel árfolyamának védelmére és az infláció megfékezése érdekében: keddtől az eddigi 10,5 százalék helyett 17 százalék az irányadó kamat. A kamatemelést az után jelentette be az intézmény, hogy ismét soha nem látott mélységbe zuhant az orosz fizetőeszköz árfolyama: a dollárt 67 rubel felett is jegyezték hétfőn. Az orosz jegybank előző kamatemelése – az eddigi 10,5 százalék péntektől volt érvényben – a várttal ellentétes hatást váltott ki, a rubel árfolyama tovább süllyedt. A hétfő esti bejelentést követően azonban a rubel árfolyama javult a dollárral szemben. A rubel értékét a folytatódó tőkekivonás, az ukrán válság miatt Oroszországra kivetett szankciók és az olajárak csökkenése ássa alá.
De itt fontos megjegyezni, hogy mivel az orosz állam, illetve többségi állami tulajdonú bankok korlátozottan vehetnek fel Nyugati hiteleket, így rubelben kell kölcsönért folyamodniuk, vagy máshonnan kellene forrást szerezni (például Ázsia). Az átállás viszont nem megy gyorsan, ráadásul nem is biztos, hogy onnan adni akarnak majd az oroszoknak pénzt, ha szükség lesz rá. Vagyis az élet drágul a lakosságnak, a vállalatoknak és az államnak is (jobban kell a béreket emelni például a drágább finanszírozás mellett). Az emelkedő árak mellett pedig részlegesen elindult a fogyasztás csökkenése, ami a gazdaság teljesítményének csökkenését vonhatja maga után. A tőzsdei cégek értéke a rubel zuhanása, illetve a befektetői hangulatváltozás miatt csökken.
Bírja e ezt az orosz gazdaság? „Évekig” kibírja vagy „hónapokig se”?
Nemrég még arról volt szó, hogy évekig is kibírja az Orosz Föderáció, ha szűkülnek a financiális mozgásterei mert sokszáz milliárd dolláros és eurós valutatartaléka van, viszont azt nem tudni, hogy ennek a tartaléknak mekkora része mozgósítható azonnal. Az állam tartalékai azért nyilvánvalóan és láthatóan fogynak, bár november végén a jegybank adatai szerint 418 milliárd Usd-t mutattak a tartalékráták, azéert ez egy év alatt majdnem 100 milliárd Usd csökkenést jelent
Mintha kapkodnának Moszkvában?
Úgy tűnik mintha kapkodnának, a drasztikus jegybanki kamatemelés ((hétfő este az orosz jegybank a rubel árfolyamának védelmére és az infláció megfékezése érdekében: keddtől az eddigi 10,5 százalék helyett 17 százalék az irányadó kamat )) is azt mutatja, gyorsan és hatékonyan akarják, úgymond „huszárvágásokkal” megoldani a helyzetet. A rubel-árfolyam helyzet egyfajta ”öngerjesztő” folyamat lehet: mivel bizonytalanság van a tőzsdei piacokon, így minden rezdülésre komoly változások mehetnek végbe mind a devizapiacon, illetve a tőzsdén.
Azt nagyon fontos tudni, hogy: orosz állam nincs eladósodva – a GDP-hez mérten 13 %-on áll az államadósság mutató, ami lehetővé teszi a kormánynak a hitelfelvételt az esetleges költségvetési lukak foltozására – ha lesznek ilyen lukak. Bár az látszik igen, mert a már a 60 dollár alá is tekingető olajár nem elég az orosz büdzsé – annak eredeti bevétel-kalkulációs tervei szerinti – egyensúlyban tartására (ahhoz 105 Usd körül az ideális, de legalább 9O Usd). Az orosz vezetés Nyugatról nem tud , meg nem is akar hitelhez jutni, belföldön pedig csak drágán tudja finanszírozni magát, a keleti piacok – ahonnan nagyon komoly pénzeket lehet kasszírozni – meg kiépítése alatt vannak. Bár azért ne feledjük pl. a múlt heti Indiai bizniszt, ahol Putyin 25 szerződést kötött 1OO milliárd Usd értékben, tehát komoly üzletek folyamatosan születnek, kérdés a megtérülési idő.
Mi jöhet még? Merre van a megolás?
Az orosz kormány – úgy látszik- döntően a külügyükön keresztül érhet el érdemi változást a jelenlegi helyzetben: például visszavenni a kardcsörtetésből, vagy a kelet-ukrajnai, krími helyzettel kapcsolatban is szükség lenne valamiféle attitűd-finomhangolásra. Az oroszok látszólag egyedül maradtak – elképzelhető, hogy gondolkodnak rajta szorgalmasan, hogy ebből a viharos helyzetből vissza kell kormányozni az országot valamilyen nyugodtabb vizekre, csak nem tudni, hogy Putyin elnök, akit pont a kardcsörtető retorika tesz még népszerűbbé, hajlandó-e meglépni azt, hogy – az egyértelmű nyugati nyomásra reagálva- visszavegyen, és ha igen akkor miyen mértékben. Az USA hajlandónak mutatkozik szankciók eltörlésére akkor, ha a Kreml hajlandónak mutatkozik megtenni pár ”apróságot” (revideálni a Krím annexiós ügyének jogosságát, kelet-Ukrajnai felkelők támogatásának revideálása, stb): márpedig avval Putyin közvetetten beismerné, a nyugati szankciók térdre kényszerítették Oroszországot elnököstől, kozákostól mindenestől. Tehát ez, azaz a helyzet politikai finomhangolása nem várható az elemzők és a csillagok szerint.
Napokon belül el lehetne törölni az ukrán válság miatt Oroszország ellen foganatosított szankciókat a Kreml döntéseinek függvényében – jelentette ki kedden John Kerry amerikai külügyminiszter.
Kerry a rubel mélyrepüléséről azt mondta, hogy „abban több tényező is közrejátszott, a szankciók célja azonban az volt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök változtasson a döntésein”. Hozzátette, hogy a rubel jelentős értékvesztésében nem csak a korlátozások, hanem a nyersolaj világpiaci árának zuhanása is fontos szerepet játszott.
Az amerikai diplomácia vezetője szerint Moszkva az utóbbi napokban konstruktív lépéseket tett az ukrajnai helyzet kapcsán. Leszögezte: világossá kell tenni Oroszország számára, hogy a jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget bekebelezése költségekkel jár
Mi az állás most a nemzetközi politikai fronton? Az USA barátibb hangnemet használ az oroszokkal:
Napokon belül el lehetne törölni az ukrán válság miatt Oroszország ellen foganatosított szankciókat a Kreml döntéseinek függvényében – jelentette ki kedden John Kerry amerikai külügyminiszter.
Kerry a rubel mélyrepüléséről azt mondta, hogy „abban több tényező is közrejátszott, a szankciók célja azonban az volt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök változtasson a döntésein”. Hozzátette, hogy a rubel jelentős értékvesztésében nem csak a korlátozások, hanem a nyersolaj világpiaci árának zuhanása is fontos szerepet játszott.
Az amerikai diplomácia vezetője szerint Moszkva az utóbbi napokban konstruktív lépéseket tett az ukrajnai helyzet kapcsán. Leszögezte: világossá kell tenni Oroszország számára, hogy a jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget bekebelezése költségekkel jár.
Az, hogy az oroszok nem terveznek tőkekorlátozásokat és Amerika barátibb hangnemet ütött meg az oroszok irányáb hatalmas fordulatot váltott ki a főbb nemzetközi piacokon. Ezekből az apró jelekből ugyanis az is kiolvasható, hogy a nyugati hatalmaknak sem érdekük az orosz gazdaság teljes összeomlása és igyekeznek nyugtató üzenetekkel is megtámogatni a piacokat. Ebből láthatóan értettek is a befektetők: az utóbbi egy órában nagy szárnyalás látszik az olaj piacán, ami felrobbantotta a rubelt: 72-ről 66-ig ugrott a dollárral szemben. Ez éppen az a szint, ahonnan tegnap este a rendkívüli kamatemelés hatására 60-ig erősödött. Közben a részvénypiacok kb. 2-3%-ot ugrottak rövid idő alatt, igaz ez a megelőző napok igen csúnya esését követi, tehát egyelőre egy nagy felpattanásnak vagyunk szemtanúi.
Mi folyik az orosz gazdasági állami felsővezetésben? Megoldják a rubel-kérdést?
A rubel megszilárdítását célzó lépéseket dolgoztak ki a kormányfő vezetésével zajlott tanácskozáson – mondta Alexej Uljukajev orosz gazdaságfejlesztési miniszter a keddi rendkívüli megbeszélésről a Rossija 24 állami hírtelevízióban.
A hivatalos közlés szerint Dmitrij Medvegyev miniszterelnök az Oroszországban kialakult pénzügyi-gazdasági helyzet miatt ült össze a kabinet több tagjával, az orosz elnök tanácsadójával és a jegybank elnökével.
Alekszej Uljukajev gazdaságfejlesztési miniszter nagyon komolynak minősítette a kialakult helyzetet és azt hangsúlyozta, most a bankrendszer támogatása a legfontosabb, hogy a pénzintézetek fennakadás nélkül működjenek. Ehhez biztosítani kell a jegybank és a kormány lépéseinek összehangolását.
A tárcavezető közölte, hogy a tanácskozáson nem volt szó valutakorlátozásról. Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint az orosz kormány nem fogja arra kényszeríteni az exportáló cégeket, hogy átadják valutabevételüket. Valutaeladással pedig továbbra is a jegybank fog foglalkozni.
