Az Egyesült Államok ajánlatot küldött Lengyelországnak, hogy segítsen hat atomreaktor építésében az országban a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a szén fokozatos kivonása érdekében – jelentette be hétfőn a lengyel klímavédelmi minisztérium.
A Mark Brzezinski amerikai nagykövet által Anna Moskwa lengyel klíma- és környezetvédelmi miniszternek átadott javaslatban azt javasolták, hogy Washington és Varsó dolgozzon ki részletes kétoldalú ütemtervet a 2040-ig befejezendő építési projektre vonatkozóan.
„Ez több mint egy kereskedelmi ajánlat, 18 hónapnyi munkát és több millió dollárt tükröz, amelyet elemzésekre és értékelésekre fordítottak” – mondta a Westinghouse Electric Company, a projektre ajánlatot tevő amerikai cég szóvivője.
Jennifer M. Granholm amerikai energiaügyi miniszter a jelentést „jelentős lépésnek nevezte afelé, hogy Lengyelország egy erős, szén-dioxid-kibocsátásmentes polgári nukleáris ipar kialakításába kezdjen, amely egy újabb, orosz befolyástól mentes európai energiaforrást eredményez”.
„Ez a projekt képes biztosítani, hogy a lengyel nép a rendelkezésre álló legbiztonságosabb, legfejlettebb és legmegbízhatóbb nukleáris technológiát kapja” – tette hozzá a politikus.
A lengyel kormány azt várja, hogy a nukleáris programjában részt vevő partner 49 százalékos részesedést szerezzen a vállalatban, és segítsen az erőművek irányításában és finanszírozásában, miután a technológiát is biztosítja számukra.
A varsói kormány most megvizsgálja az amerikai ajánlatot, és az ősszel esedékes, technológiai kérdésekről szóló éves tárgyalások előtt döntést hoz.
Ajánló
Washington ajánlata nem sokkal azután érkezett, hogy Lengyelország azt állította, hogy egész Európa „fejlődésének mozdonyává” vált, miközben megkérdőjelezte Németország állítólag elhibázott energiapolitikáját, amely „romokban hever”.
„Németország politikája óriási károkat okozott Európának” – mondta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, aki a szén- és atomenergia fokozatos kivezetését „elhamarkodottnak” minősítette. A kormányfő bírálta Berlin döntését az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték megépítésének engedélyezéséről is, és azt rótták fel neki, hogy Berlin energetikailag függővé vált Oroszországtól.
