Oroszországban betiltották az ukrán nacionalista, banderista jelképeket. Az erről szóló törvény szerdán jelent meg a hivatalos közlönynek minősülő Jogi Információs Portálon. Az orosz parlament alsóháza október 24-én fogadta el „A szovjet népnek az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelme megörökítéséről” szóló törvényt, valamint a szabálysértési törvénykönyvet módosító jogszabályt, amelyet a felsőház egy hete szentesített.
A Vlagyimir Putyin államfő által kedden aláírt törvény azon szervezetek jelképeinek népszerűsítését, vagy nyilvános használatát tiltották meg és büntetik Oroszországban, amelyek a nürnbergi törvényszék, illetve az egyes országok katonai vagy megszálló hatóságainak bíróságai által bűnösnek nyilvánított csoportokkal, szervezetekkel, mozgalmakkal vagy személyekkel működnek együtt. Egyebek között olyanokról van szó, amelyek nem ismerik el a második világháborút követően a nürnbergi perben született ítéleteket. A győztes szövetséges hatalmak Nürnbergben ítélkeztek először a náci Harmadik Birodalom politikai, gazdasági és katonai vezetői felett.
A Szlon című orosz internetes portál magyarázata szerint az orosz törvény a fasiszta szervezetekkel együttműködő mozgalmak, közöttük az ukrán banderisták jelképeit tiltották be Oroszországban. Sztepan Banderát, a nyugat-ukrajnai Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) egykori vezetőjét náci kollaboránsnak tartják Oroszországban. Szergej Zseleznyak, az orosz duma kormánypárti alelnöke, a most hatályba lépett jogszabály egyik kezdeményezője azt mondta, hogy a törvénnyel a növekvő nemzetközi antifasiszta mozgalmat támogatják.
A politikus szerint a neonácik rémületet keltve és az embereket terrorizálva nyílt fáklyás felvonulásokat tartanak Ukrajna városaiban. Zseleznyak bírálta a kijevi hatalmat, mert az szerinte támogatja a náci ideológiát azzal, hogy a radikális nacionalistáknak tetsző törvényeket fogad el. A duma Egységes Oroszország-párti alelnöke mindezzel szembeállította az úgynevezett donyecki és luhanszki népköztársaságokban a múlt vasárnap tartott parlamenti és elnökválasztásokat. Szerinte ugyanis – a Kijev és a külföld által el nem ismert – szavazással a szakadár délkelet-ukrajnai Új Oroszország lakossága „ragyogó választ adott valamennyi újnáci nacionalista erőnek, amely fegyverrel és erőszakkal próbálta megfosztani a Donyec-medence és Luhanszk népét attól a jogától, hogy úgy éljen szülőföldjén, ahogy akar, hogy saját nyelvén beszéljen, és ismerje, értékelje saját történelmét, kultúráját”.
