2022, szeptember 25.
10.5 C
Budapest
7 C
Moszkva
Array

Véget ért a Minszki Béke? „A nemzetközi helyzet fokozódik”

A Minszki Béke véget ért – értékelik állítólag a felkelők. A Minszki Békeszerződést Kijev, Moszkva, az EU és a kelet-ukrajnai felkelők képviselői kötötték szeptemberben, s most, hogy a kijevi vezetés vissza akarja vonni a kérdéses terület különleges státusát és a felkelőknek ígért amnesztiát, az úgy gondolják, hogy újrakezdődhet a harc. Ezt fogalmazták meg a Bloomberg hírügynökség szerint, miután az ukrán elnök bejelentette: kérni fogja a parlamentet, hogy vonja vissza a térségnek széleskörű autonómiát biztosító Rada intézkedést.

Az ukrán állam kötelezettséget vállalt a speciális státusz biztosítására és az amnesztiára, a Donyecki- és Luganszki „Köztársasággal” kötött megállapodásban – derül ki a két felkelő régió közös nyilatkozatából. Ezen intézkedések megsemmisítése a béke végét jelenti – teszik hozzá.

Kijev azt követően döntötte el a speciális státuszt garantáló rendeletek és törvények eltörlését, hogy – más külföldi országokkal egyetemben – illegálisnak és illegitimnek tartja a felkelők ellenőrzése alatt lévő területeken tartott vasárnapi voksolásokat. Kijev szerint a Minszki Béke olyan választásokat tett volna lehetővé, amelyen a polgárok az ukrán törvények szerint szavaztak volna. A felkelők szerint viszont “köztársaságaik” önálló kormányáról szavaztak.

Ukrajna megerősítette seregei alakulatait a felkelő “köztársaságok” környékén:

“Egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy a feszültség enyhítésére tett kísérlet a végéhez közeledik és ma már az ellentétek éleződését látjuk” – írja Samuel Charap washingtoni politológus. Bár ez most még csak politikai szinten jelentkezik ez, de a feszültség láthatóan egyre nagyobb.

Az ukrán vezetés el akarja kerülni, hogy az Oroszországi Föderáció lejegelje a fennálló rendet, ahogy tette azt Moldova esetében, ahol a “Dnyeszter Menti Köztársaság” kiszakadt az országból (és manapság orosz békefenntartókkal van tele a terület). A Dnyeszter Menti Köztársaság az orosz ajkú lakosság érdekeinek védelmére hivatkozva szerveződött meg hivatalosan – ám azt csak az Orosz Föderáció ismeri el. Kijev és szövetségesei viszont meg vannak győződve arról, hogy Oroszország – akárcsak a moldovai eseményekben – komoly katonai segítséget szolgáltat a kelet-ukrajnai felkelőknek, amit mondjuk az oroszok következetesen tagadnak.

De ennek meg is van az ára, mint tudjuk, a nyugat szankciói az oroszok ellen, amik miatt lejtőre került a rubel. Szerdán az orosz fizetőeszköz méginkább megcsúszott a lejtőn, miután az orosz jegybank közölte, hogy korlátozza a továbbiakban az orosz valuta védelmére tett lépéseit. Így e szellemében az orosz központi bank a továbbiakban csak napi 350 millió dollárt fordít az árfolyam védelmére. Eddig korlátlan devizaeladásokat vállaltak, aminek az ára az orosz valutatartalék komoly fogyása volt.

Teljes konvertibilitásra kerül a rubel: Az orosz jegybank megvalósította, amit ígért: a rubel értéke a piaci kereslettől és kínálattól függően alakul – elemezte a helyzetet a Moscow Times tudósítása szerint Dmitrij Polevoj, az ING Bank vezető elemzője. A bank jövőre akarja elérni a teljesen szabad átválthatóságot, ami egyáltalán nem meglepő annak tükrében mennyibe kerül az árfolyam védelme. A múlt hónapban 30 milliárd dollárt vittek el a jegybanki rubelvásárlások a devizatartalékokból. A múlt pénteki váratlan alapkamat-emelés pedig nem állította meg a piaci rubeleladásokat és ezzel párhuzamosan a rubel mélyrepülését.

 

És eközben a németek:

Az Oroszországi Föderáció nem követ el mindent az ukrajnai krízis enyhítéséért mondtael a német kancellárnő a keddi beszédében. Merkel megerősítette, hogy kormánya nem fogadja el a felkelők által ellenőrizett kelet-ukrajnai területeken rendezett „illegális” választásokat.

Merkel a keddi beszédében kiemelte, hogy Németország célja az ukrán krízis diplomáciai rendezése, de a vasárnap tartott illegális választásokra tekintve látható, hogy a már érvényben lévő megállapodások végrehajtása is súlyos nehézségekbe ütközik.

Merkel egyúttal hangsúlyozta, hogy az ukrán válságban való orosz aktiv részvétel miatt “elkerülhetetlenek voltak a gazdasági szankciók, és pillanatnyilag semmi nem indokolja azok megszüntetését”.

Steffen Seibert német kormányszóvivő hétfőn a szankciók kiterjesztésének lehetőségét is felvetette: berlini sajtókonferenciáján azt mondta, hogy ha tovább mélyül a válság, akkor szükségessé válhat annak megfontolása, hogy további büntetőintézkedéseket tegyenek az Oroszországi Föderáció ellen.

A szankciók esetleges kiterjesztésével kapcsolatban Andreas Schockenhoff, a Merkel vezette konzervatív CDU parlamenti (Bundestag-) képviselőcsoportjának helyettes vezetője, azt mondta, hogy a két kelet-ukrajnai területen rendezett választás “provokáció” volt, amire “az EU-nak választ kell adnia” – ennek módja pedig a személyre szabott, célzott büntetőintézkedésekkel sújtottak körét ki kell bővíteni mindazokkal, akik részt vettek az illegális választások előkészítésében és lebonyolításában.

Források:

http://www.bloomberg.com/news/2014-11-04/poroshenko-asks-to-end-east-ukraine-s-autonomy-after-vote.html

http://www.bloomberg.com/news/2014-11-03/ukraine-says-rebel-votes-undercut-truce-as-tension-mount.html

http://www.bloomberg.com/news/2014-11-05/merkel-says-eu-should-look-at-expanding-russia-sanctions.html

Figyelem Link elhelyezése a hozzászólásokban tilos! Nem fognak megjelenni a hozzászólások, amelyek linket tartlamaznak.

KÖVESS MINKET:

Ez is érdekelhet

Ajánló

Friss hírek

- Hirdetés - spot_img

UKRÁN VÁLSÁG

Borell: Putyin nem blöfföl a nukleáris fegyverekkel kapcsolatban, diplomáciai megoldás kell

Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője szombaton a BBC-nek nyilatkozva úgy vélte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris fegyvereket is bevethet, ha Moszkva erőit...

Több száz külföldi zsoldost semmisített meg az orosz légierő

Az elmúlt 24 órában az orosz légierő mintegy 200 ukrán fegyverest és mintegy háromszáz külföldi zsoldost semmisített meg Mikolajiv térségében - közölte a védelmi...

Szijjártó: az egyetlen megoldás a béke

A problémákra, amelyekkel Európának szembe kell néznie a háború és a szankciók miatt, az egyetlen megoldás a béke - mondta a külgazdasági és külügyminiszter...