A Minszki Béke véget ért – értékelik állítólag a felkelők. A Minszki Békeszerződést Kijev, Moszkva, az EU és a kelet-ukrajnai felkelők képviselői kötötték szeptemberben, s most, hogy a kijevi vezetés vissza akarja vonni a kérdéses terület különleges státusát és a felkelőknek ígért amnesztiát, az úgy gondolják, hogy újrakezdődhet a harc. Ezt fogalmazták meg a Bloomberg hírügynökség szerint, miután az ukrán elnök bejelentette: kérni fogja a parlamentet, hogy vonja vissza a térségnek széleskörű autonómiát biztosító Rada intézkedést.
Az ukrán állam kötelezettséget vállalt a speciális státusz biztosítására és az amnesztiára, a Donyecki- és Luganszki „Köztársasággal” kötött megállapodásban – derül ki a két felkelő régió közös nyilatkozatából. Ezen intézkedések megsemmisítése a béke végét jelenti – teszik hozzá.
Kijev azt követően döntötte el a speciális státuszt garantáló rendeletek és törvények eltörlését, hogy – más külföldi országokkal egyetemben – illegálisnak és illegitimnek tartja a felkelők ellenőrzése alatt lévő területeken tartott vasárnapi voksolásokat. Kijev szerint a Minszki Béke olyan választásokat tett volna lehetővé, amelyen a polgárok az ukrán törvények szerint szavaztak volna. A felkelők szerint viszont “köztársaságaik” önálló kormányáról szavaztak.
Ukrajna megerősítette seregei alakulatait a felkelő “köztársaságok” környékén:
“Egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy a feszültség enyhítésére tett kísérlet a végéhez közeledik és ma már az ellentétek éleződését látjuk” – írja Samuel Charap washingtoni politológus. Bár ez most még csak politikai szinten jelentkezik ez, de a feszültség láthatóan egyre nagyobb.
Az ukrán vezetés el akarja kerülni, hogy az Oroszországi Föderáció lejegelje a fennálló rendet, ahogy tette azt Moldova esetében, ahol a “Dnyeszter Menti Köztársaság” kiszakadt az országból (és manapság orosz békefenntartókkal van tele a terület). A Dnyeszter Menti Köztársaság az orosz ajkú lakosság érdekeinek védelmére hivatkozva szerveződött meg hivatalosan – ám azt csak az Orosz Föderáció ismeri el. Kijev és szövetségesei viszont meg vannak győződve arról, hogy Oroszország – akárcsak a moldovai eseményekben – komoly katonai segítséget szolgáltat a kelet-ukrajnai felkelőknek, amit mondjuk az oroszok következetesen tagadnak.
De ennek meg is van az ára, mint tudjuk, a nyugat szankciói az oroszok ellen, amik miatt lejtőre került a rubel. Szerdán az orosz fizetőeszköz méginkább megcsúszott a lejtőn, miután az orosz jegybank közölte, hogy korlátozza a továbbiakban az orosz valuta védelmére tett lépéseit. Így e szellemében az orosz központi bank a továbbiakban csak napi 350 millió dollárt fordít az árfolyam védelmére. Eddig korlátlan devizaeladásokat vállaltak, aminek az ára az orosz valutatartalék komoly fogyása volt.
Teljes konvertibilitásra kerül a rubel: Az orosz jegybank megvalósította, amit ígért: a rubel értéke a piaci kereslettől és kínálattól függően alakul – elemezte a helyzetet a Moscow Times tudósítása szerint Dmitrij Polevoj, az ING Bank vezető elemzője. A bank jövőre akarja elérni a teljesen szabad átválthatóságot, ami egyáltalán nem meglepő annak tükrében mennyibe kerül az árfolyam védelme. A múlt hónapban 30 milliárd dollárt vittek el a jegybanki rubelvásárlások a devizatartalékokból. A múlt pénteki váratlan alapkamat-emelés pedig nem állította meg a piaci rubeleladásokat és ezzel párhuzamosan a rubel mélyrepülését.
És eközben a németek:
Az Oroszországi Föderáció nem követ el mindent az ukrajnai krízis enyhítéséért mondtael a német kancellárnő a keddi beszédében. Merkel megerősítette, hogy kormánya nem fogadja el a felkelők által ellenőrizett kelet-ukrajnai területeken rendezett „illegális” választásokat.
Merkel a keddi beszédében kiemelte, hogy Németország célja az ukrán krízis diplomáciai rendezése, de a vasárnap tartott illegális választásokra tekintve látható, hogy a már érvényben lévő megállapodások végrehajtása is súlyos nehézségekbe ütközik.
Merkel egyúttal hangsúlyozta, hogy az ukrán válságban való orosz aktiv részvétel miatt “elkerülhetetlenek voltak a gazdasági szankciók, és pillanatnyilag semmi nem indokolja azok megszüntetését”.
Steffen Seibert német kormányszóvivő hétfőn a szankciók kiterjesztésének lehetőségét is felvetette: berlini sajtókonferenciáján azt mondta, hogy ha tovább mélyül a válság, akkor szükségessé válhat annak megfontolása, hogy további büntetőintézkedéseket tegyenek az Oroszországi Föderáció ellen.
A szankciók esetleges kiterjesztésével kapcsolatban Andreas Schockenhoff, a Merkel vezette konzervatív CDU parlamenti (Bundestag-) képviselőcsoportjának helyettes vezetője, azt mondta, hogy a két kelet-ukrajnai területen rendezett választás “provokáció” volt, amire “az EU-nak választ kell adnia” – ennek módja pedig a személyre szabott, célzott büntetőintézkedésekkel sújtottak körét ki kell bővíteni mindazokkal, akik részt vettek az illegális választások előkészítésében és lebonyolításában.
Források:
