Annak ellenére, hogy a kijevi hatóságok azt hangoztatták, hogy a segítség a „Közel-Kelet, Afrika és Ázsia” felé tart, a New York Times szerint az ukrán kikötőkből keddig elindult gabonahajók egyike sem az éhínség által leginkább fenyegetett afrikai országokba tartott – írja a lap. Eközben az első hajó rakományát, amely a „gabonafolyosó” megállapodáson keresztül indult útnak, a libanoni vevők visszautasították, a szállítási késedelemre hivatkozva.
A megállapodás augusztus 1-jei életbe lépése óta tíz hajó hagyta el az ukrán kikötőket, főként állati takarmányt szállítva. Egy hajó Angliába, egy másik Írországba, míg több Törökországba, Olaszországba és Kínába tart. Egyik sem Jemenbe, Szomáliába vagy más, „katasztrofális mértékű éhezéssel” küzdő országokba tart – jelentette kedden a Times.
Az első hajó, amely elérte rendeltetési helyét, a török zászló alatt közlekedő Polarnet volt, amely 12 ezer tonna kukoricával hétfőn kötött ki Derince-ben. Az érkezést ünnepelve Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt mondta, hogy az „a remény üzenetét küldi minden családnak a Közel-Keleten, Afrikában és Ázsiában”, hozzátéve: „Ukrajna nem hagyja magára önöket”.
Közben Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn azt mondta botswanai kollégájának, Mokgweetsi Masisi elnöknek, hogy Ukrajna „kész arra, hogy továbbra is a világ élelmezésbiztonságának garanciája legyen”.
Az AP által idézett szakértők szerint azonban az ukrán kikötőkben az elmúlt hónapokban feltartóztatott 20 millió tonna gabona nagy része állati takarmány, és nem emberi fogyasztásra szánják.
Az első hajó, amely a „gabonafolyosó” megállapodás keretében elhagyta Ukrajnát, 26 000 tonna csirketakarmányt szállított Libanonba. A Sierra Leone lobogója alatt közlekedő Razoni teherhajó augusztus 1-jén indult útnak Odesszából, nagy felhajtás közepette – csakhogy hétfőn Bejrútból visszafordították, miután a libanoni vevő megtagadta a szállítmány átvételét, arra hivatkozva, hogy az több hónapos késéssel érkezett.
Ukrajna a világ gabonaexportjának mintegy 5%-át adja, míg Oroszország részesedése ennek négyszerese. Kijev azzal vádolta Oroszországot, hogy „blokád alá vette” kikötőit, míg Moszkva azzal érvelt, hogy az ukrán hadsereg elaknásította a tengeri útvonalakat.
Végül az ENSZ és Törökország közvetítésével egyezség született az ukrán kikötőket használó hajók biztonságos áthaladásáról. A kifelé tartó hajókat ellenőrzik, hogy biztosan gabonát, műtrágyát és élelmiszert szállítanak-e, míg az érkező hajókat fegyverek után kutatva ellenőrzik.
Az egyezségnek az orosz hajózás elleni nyugati szankciókat is figyelembe kellett volna vennie, amelyek gyakorlatilag megakadályozzák, hogy Moszkva élelmiszereket, műtrágyát és más árukat szállítson afrikai és dél-amerikai vásárlóknak. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a múlt hónapban több nagy afrikai kiadványban megjelent véleménycikkében fogadkozott, hogy Moszkva „minden intézkedést megtesz” a szerződésben ígért szállítmányok leszállításának biztosítása érdekében.
