Megérkezett Ukrajnába Németországból a Mars-II rakéta-sorozatvető rendszerek harmadik darabja – jelentette be Olekszij Reznyikov védelmi miniszter hétfőn a Twitteren.
„Megérkezett Ukrajnába a Hosszúkezű család harmadik testvére – a Németországból származó MLRS MARS II. Köszönöm Németországnak és személyesen kollégámnak #DefenceMinister Christine Lambrechtnek ezeket a rendszereket. Tüzérségeink tisztelegnek német partnereink előtt!” – tweetelte a miniszter.
A Mars-II egy német, olasz és francia fejlesztésű módosítása az amerikai gyártmányú MLRS M270 rakéta-sorozatvetőnek. A rendszer egyik gyártója, a német KMW cég szerint a Mars-II percenként akár 12 rakéta kilövésére is képes, hatótávolsága pedig meghaladja a 70 kilométert. Ezeket a rakétákat GPS vagy aknaelhárító rakéták segítségével lehet irányítani.
Berlin a múlt héten megerősítette a rakétarendszerek Ukrajnába történő szállítását, három PzH 2000 önjáró páncéltörő ágyúval együtt, összesen tíz ilyen felszereléssel együtt. Christine Lambrecht német védelmi miniszter a múlt héten a témában tett megjegyzéseiben öt önjáró „Gepard” légvédelmi ágyúról is beszélt, miközben Berlin korábban legalább 30-at ígért. Kijev megerősítette, hogy három darabot kapott belőlük, valamint több tízezer lőszert.
Ezen kívül Berlin egy Cobra típusú tüzérségi radart is lekötött Ukrajnának, amelyet szeptemberben szállítanak le. Lambrecht szerint Kijev már aláírta az anyagokra vonatkozó szerződést, és a csapatoknak meg kell kezdeniük a kiképzést „erre a rendkívül összetett rendszerre”.
Médiajelentések szerint az ukrán katonáknak meg kellett volna kezdeniük a kiképzést az Iris-T SLM légvédelmi rakétarendszerre is, amely Németország legfejlettebb légvédelmi rendszere. Ez a bejelentés korábban zavart okozott, mivel a német fegyveres erők állítólag maguk sem rendelkeznek az Iris-T földi telepítésű változatával. Ennek ellenére a hírek szerint Kijev legkorábban novemberben kaphatja meg a rendszert.
Ajánló
A szállítások ellenére a német tisztviselőket kritikával illették az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás hiányosságai miatt. A kritikusok azzal vádolták Berlint, hogy vonakodik a szükséges katonai szállítmányok küldésétől, és a lassú szállításokat kifogásolták. A Bundestag védelmi bizottságának vezetője, Marie-Agnes Strack-Zimmermann a kérdés miatt támadta Olaf Scholz német kancellár hivatalát.
„A legszűkebb pont, amely lassítja Németország katonai elkötelezettségét, valamilyen okból kifolyólag a kancellária” – mondta a Szabad Demokrata Párt (FDP) parlamenti képviselője a Bayern médiacsoportnak adott, szombaton megjelent interjúban.
Lambrecht védelmi miniszter a maga részéről többször is kijelentette, hogy Németország katonai készletei korlátozottak, ami magyarázatot adhat az esetleges eltérésekre.
