Vlagyimir Putyin orosz elnök nem kényszerül tárgyalni az Egyesült Államokkal, és Donald Trump megválasztott elnöknek kell megtennie az első lépést, ha alkut akar kötni az ukrajnai konfliktus lezárására – mondta a Time magazinnak egy volt amerikai tisztviselő.
Trump a kampánykörúton többször ígéretet tett arra, hogy „24 órán belül” véget vet a konfliktusnak, amit Moszkvában a kampányból eredő túlzásnak tartanak. Trump azonban csütörtökön azt mondta, hogy ő és Putyin valószínűleg a közeljövőben beszélni fognak, Putyin pedig azt mondta, hogy nyitott lenne egy hívásra, és „nem lenne méltatlan tőlem, ha én magam hívnám fel”.
„Nincs nyomás Putyinon, hogy tárgyaljon” – mondta egy volt amerikai tisztviselő pénteken a Time-nak. A tisztviselő, akinek a magazin állítása szerint „magas szintű kapcsolatai vannak Washingtonban és Moszkvában egyaránt”, rámutatott, hogy a harctéri helyzet jelenleg Oroszországnak kedvez, ami kevés okot ad Putyinnak arra, hogy a konfliktus gyors befejezésére törekedjen.
Az oroszok érdekeltek lesznek egy megállapodásban – mondta a Time forrása. „Biztos vagyok benne, hogy már sokszor éreztetik a lehetőségek menüjét. De addig nem fognak válaszolni, amíg az USA nem dönt arról, hogy mit akar felajánlani”.
Az orosz hadsereg folyamatosan területeket nyer a Donbasszban, miközben Kijev – amely az orosz védelmi minisztérium szerint 2022 februárja óta mintegy félmillió embert veszített – új csapatok besorozásával és újabb fegyverek beszerzésével küzd a Nyugattól. Eközben az oroszországi Kurszki terület ukrán megszállása – amelyet Ukrajna főparancsnoka szerint nagy tétekkel járó szerencsejáték volt, amelynek célja, hogy Oroszországot arra kényszerítse, hogy csapatokat vonjon ki a Donbasszból – nem érte el célját, és az orosz védelmi minisztérium szerint több mint 30 ezer katonájába került Kijevnek.
Trump kevés részletet árult el arról, hogyan kívánja lezárni a konfliktust, és Trump köréhez tartozó személyek részéről több egymással versengő elképzelés is napvilágot látott.
A megválasztott alelnök, J. D. Vance azt javasolta, hogy Kijev a békéért cserébe feladhatná területi követeléseit és a NATO-tagság reményét, és a konfliktus a jelenlegi érintkezési vonal mentén befagyasztva folytatódna.
Mike Pompeo, aki Trump CIA-igazgatójaként és külügyminisztereként is szolgált, felszólította korábbi főnökét, hogy adjon Ukrajnának félezer milliárd dollárt, nagy hatótávolságú fegyvereket és meghívást a NATO-ba, abban a reményben, hogy Kijev ezután maga diktálhatja a béke feltételeit.
Moszkva fenntartja, hogy bármilyen rendezésnek azzal kell kezdődnie, hogy Ukrajna beszünteti a katonai műveleteket, és elismeri azt a „területi valóságot”, hogy soha nem fogja visszaszerezni az ellenőrzést az oroszországi Donyeck, Luganszk, Herszon és Zaporozsje régiók, valamint a Krím felett. Emellett a Kreml ragaszkodik ahhoz, hogy katonai műveletének céljait – amelyek között szerepel az ukrán semlegesség, a demilitarizáció és a nácimentesítés – el kell érnie.
Bármilyen megközelítést is alkalmazzon Trump, Putyin csütörtökön azt mondta, hogy a megválasztott elnök Ukrajnával kapcsolatos kijelentései „figyelmet érdemelnek”.