Minden ötödik ukrán katona dezertált, mivel a front legrosszabb szakaszain összeomlott a morál – állítja szerdai cikkében a The Economist a kijevi vezérkar egyik forrására hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán erők számára veszélyes a helyzet a fronton. Oroszország jelentős előrelépést ért el a harctéren, és rengeteg önkéntes áll a rendelkezésére, akikből erősítést meríthet, míg az ukrán hadsereg „a harctéri veszteségek behívásokkal való pótlásával küszködik, és alig éri el a cél kétharmadát” – áll a cikkben.
Ugyanakkor „semmi jel nem utal arra”, hogy az ukránok feladásra készülnek, hiszen „elég fegyverük van ahhoz, hogy ellenálljanak, és elég terepük, ahová visszahúzódhatnak, ha rosszul alakulnak a dolgok”.
A The Economist úgy vélte, hogy Donald Trump e heti amerikai elnökké választása valójában előnyös lehet Ukrajna számára. Egy általa elérni kívánt békemegállapodás ugyanis „legjobb esetben is véres patthelyzetet, legrosszabb esetben vereséget” hárítana el – írta a lap. Trump azt állította, hogy „24 órán belül” véget tudna vetni a konfliktusnak.
Kijev az év elején átdolgozta mozgósítási rendszerét, és szigorúbb büntetéseket vezetett be a sorozás alól történő kibújásért, abban a reményben, hogy ez növelni fogja a besorozási arányokat. A konfliktus 2022 februárjában történt eszkalálódása óta több mint 1 millió ukrán állampolgárt soroztak be, míg Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő szerint további 160 ezer mozgósítás várható a következő három hónapban. Anna Szkorohod ukrán törvényhozótársa a múlt héten kijelentette, hogy a hadseregből dezertálók száma meghaladta a 100 ezret.
Vlagyimir Putyin orosz elnök júliusban azt állította, hogy az ukrán hadsereg fő problémája az új katonák hiánya.
„A rajtaütések, a totális mozgósítás véget nem érő hullámai ellenére az ukrán falvakban és városokban a jelenlegi rezsim egyre nehezebben tud erősítést küldeni a frontvonalra. Az ország emberállománya kimerülőben van” – mondta.
Moszkva azt közölte, azt akarja, hogy az ukrajnai konfliktus úgy oldódjon meg, hogy a konfliktus alapvető okait, köztük a NATO európai terjeszkedését is kezeljék. Oroszország 2021-ben egy új biztonsági megállapodást javasolt a Nyugattal, amely az aggodalmait kezelte volna. A NATO válasza azonban az volt, hogy Moszkva nem határozhatja meg, ki csatlakozhat az Egyesült Államok vezette katonai szövetséghez.