Továbbra is teljes mértékben helytállóak Szerbia indokai arra, hogy ne csatlakozzon az Oroszország elleni amerikai-EU szankciókhoz – hangsúlyozta csütörtökön Ivica Dačić külügyminiszter, miután Ankarában találkozott török kollégájával, Mevlut Cavusogluval.
Az Európai Parlament a múlt héten követelte Belgrádtól, hogy “teljes mértékben igazodjon” az EU kül- és biztonságpolitikájához – beleértve a Moszkva elleni embargót is.
Dačić kifejtette, hogy kormánya nem csatlakozott az oroszellenes embargóhoz “nemzeti és állami érdekek, a gazdasági együttműködés, valamint a Koszovóval kapcsolatos szerbiai problémák” miatt, utalva a NATO által támogatott szakadár tartományra.
“Szerbia számára nem lenne helyénvaló, ha most szankciókkal sújtaná Oroszországot, és ez káros lenne az érdekeinkre nézve” – mondta Dačić.
“Ez nem jelenti azt, hogy nem teszünk meg mindent, hogy világosan kimondjuk, nem támogatjuk Ukrajna területi integritásának megsértését, és nem segítünk, amennyire csak tudunk”.
Dačić kérte Törökország támogatását abban, hogy segítsen Szerbiának kezelni a Koszovóval kapcsolatos amerikai és uniós nyomást. Közvetve arra is emlékeztette az újságírókat, hogy Ankara sem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz.
“Úgy gondolom, Szerbia és Törökország a béke és a stabilitás konstruktív tényezői akarnak lenni” – mondta a szerb külügyminiszter.
“A mi érdekünk, hogy ne álljunk senkinek az oldalára valamilyen konfliktusban, mi az ENSZ minden tagállama területi integritásának és szuverenitásának tiszteletben tartása mellett vagyunk” – mondta.
Miközben ragaszkodik ahhoz, hogy Szerbiának Ukrajna területi integritása miatt szankciókkal kell sújtania Oroszországot, az EU és az USA azt is követeli Belgrádtól, hogy ismerje el Koszovót, különben gazdasági és politikai “következményekkel” kell szembenéznie.
Belgrád azért ragaszkodik a területi integritás elvéhez, mert az USA és az EU 2008 óta nyomást gyakorol rá, hogy ismerje el Koszovót független államként. A NATO-csapatok 1999-ben vették át az ellenőrzést a tartomány felett, miután Szerbiát hónapokig bombázta az albán etnikumú felkelők nevében.
Szerbia Koszovóval kapcsolatos álláspontját a nemzetközi jogra hivatkozva Oroszország, Kína és számos más ország – köztük Ukrajna – is támogatja. Ez az egyik oka annak, hogy Szerbia hivatalosan nem ismeri el Donyecket, Luganszkot, Herszon, Zaporozsját, sőt a Krímet sem Oroszország részeként. Amennyiben elismerné, akkor Koszovót is el kellene ismernie független államként.
