A NATO-országok Ukrajna jövőjét a szövetségben látják, de nem nevezték meg a meghívás feltételeit és időpontját sem – olvasható a vilniusi csúcstalálkozó közleményében.
„Megerősítjük a 2008-as bukaresti csúcstalálkozón tett kötelezettségvállalásunkat, miszerint Ukrajna a NATO tagja lesz, és ma elismerjük, hogy Ukrajna útja a teljes euroatlanti integráció felé már túlmutat a tagsági cselekvési terv szükségességén” – olvasható a dokumentumban.
Ugyanakkor konkrét dátumokat nem említenek: mint a közlemény megjegyzi, Kijevet akkor hívják meg, „amikor a szövetségesek egyetértenek és a feltételek teljesülnek”.
A szövetség tagjai továbbá kifejezték, hogy készek megerősíteni az Ukrajnának nyújtott politikai és gyakorlati támogatást, és azt mindaddig nyújtani, amíg szükséges. Ennek érdekében megállapodtak a megerősített támogatás jelentős csomagjáról, és úgy döntöttek, hogy új közös testületet hoznak létre: az Ukrajna-NATO Tanácsot.
Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára a maga részéről egyértelművé tette, hogy Ukrajna NATO-tagsága az Oroszországgal fennálló konfliktus kimenetelétől függ majd.
„Ha Ukrajna nem nyer, akkor egyáltalán nem lesz szó garanciákról és NATO-tagságról” – mondta.
A legsúlyosabb fenyegetés
A közlemény Oroszországot a NATO biztonságát, valamint az euroatlanti térség békéjét és stabilitását fenyegető legsúlyosabb és legközvetlenebb fenyegetésnek nevezi. Ennek ellenére a szövetség azt mondja, hogy nem keresi a konfliktust Moszkvával.
„Továbbra is készek vagyunk arra, hogy nyitva tartsuk a kommunikációs csatornákat Moszkvával a kockázatok kezelése és mérséklése, az eszkaláció megelőzése és az átláthatóság növelése érdekében” – áll a dokumentumban.
A NATO-Oroszország kapcsolatokban bekövetkező bármilyen változás Moszkva lépéseitől függ – áll a dokumentumban.
Nukleáris fegyverek
A NATO mindaddig nukleáris szövetség marad, amíg atomfegyverek léteznek – mondták a csúcstalálkozó résztvevői is.
Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a szövetségnek lehetősége van arra, hogy elfogadhatatlanná tegye az ellene irányuló nukleáris fegyverhasználat következményeit.
Azokat a körülményeket, amelyekben a NATO-nak magának kellene atomfegyvert bevetnie, a blokk tagjai igen valószínűtlennek tartják. Megállapodtak azonban abban, hogy új reagáló erőket hoznak létre a válsághelyzetekre való gyors reagálásra, és olyan gyakorlatokat tartanak, amelyek középpontjában egy esetleges konfliktus nukleáris dimenziója áll.
A NATO további döntései
A szövetségesek emellett megállapodtak a következőkben:
- megerősítik a rakétavédelmet Európában, többek között a fejlett rendszerek rotációs alapon történő telepítésével;
- intézkedéseket hoznak az előretolt védelmi rendszerek megerősítésére és a fenyegetésnek kitett szövetségesek gyors megerősítésének képességére;
- multinacionális és multidiszciplináris reagáló erők felállítása;
- a legfontosabb lőszerek készleteinek jelentős növelése;
- dolgoznak az ukrán gabonaexport biztosításán, és aktívan támogatják a globális élelmiszerválság enyhítését célzó nemzetközi intézkedéseket;
- létrehoznak egy központot a kritikus tengeri infrastruktúra biztonságáért, valamint egy olyan hálózatot, amely a NATO-tagokat, a szövetségeseket, a magánszektort és más érdekelt szereplőket tömöríti az információcsere és a legjobb munkamódszerek javítása érdekében;
- együttműködés Kína ellen, és védekeznek Kína „kényszerítő taktikái és az Észak-atlanti Szövetség megosztására irányuló erőfeszítései” ellen.
- Törekedjenek az energiaellátás diverzifikálására;
- megerősítik befolyásukat az ázsiai és csendes-óceáni térségben.
