Olaf Scholz kancellár azt állította, hogy „konszenzus” született Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel arról, hogy Kijev nem fog nyugati fegyvereket, köztük német Leopard harckocsikat használni orosz terület elleni támadásokhoz. A Nyugat azonban a Krímet és négy másik új orosz régiót továbbra is Ukrajna részének tekinti.
Scholz kancellár a Bild am Sonntag című lapnak szombat este adott interjújában ismét Moszkvát tette felelőssé mindenért, azzal érvelve, hogy Oroszország „provokálatlan agressziója” indokolja a kollektív nyugati katonai beavatkozást az „európai béke rendjének” védelmében.
„Szövetségeseinkkel együtt harckocsikat adunk Ukrajnának, hogy meg tudják védeni magukat” – érvelt Scholz. Hozzátette, hogy Berlin „gondosan mérlegel minden fegyverszállítmányt, szorosan egyeztetve… mindenekelőtt Amerikával”.
Scholz a múlt hónapban 14 Leopard 2A6 harckocsit ígért Ukrajnának a Bundeswehr saját készleteiből, miután az Egyesült Államok ígéretet tett arra, hogy valamikor az év folyamán néhány saját M1 Abrams harckocsit küld. Az interjúban a német vezető „homályos történelmi összehasonlításként” utasította el az aggodalmakat, hogy országa fegyvereit ismét orosz katonák ellen használják.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a sztálingrádi csatában aratott győzelem 80. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, hogy
„hihetetlen, de igaz – ismét német Leopard tankok fenyegetnek bennünket, amelyeknek a törzsén kereszt van. És ismét megpróbálnak harcolni Oroszország ellen Ukrajnában Hitler követőinek, a banderistáknak a segítségével”.
„Azok, akik Oroszországot a csatatéren akarják legyőzni, láthatóan nem veszik észre, hogy egy modern háború Oroszországgal teljesen más lenne számukra” – tette hozzá, és olyan választ ígért, amely túlmutat a páncélozott járműveken.
„Nem, Putyin nem fenyegetett meg engem vagy Németországot” – mondta Scholz az orosz vezetővel folytatott telefonbeszélgetésekkel kapcsolatban, amikor a riporter felhozta Boris Johnson volt brit miniszterelnök legutóbbi állításait. A Kreml kijelentette, hogy Johnson vagy szándékosan hazudott rakétafenyegetésről, vagy egyszerűen nem értette, miről beszélt Putyin.
Arra a kérdésre, hogy van-e valamiféle megállapodás Zelenszkij elnökkel arról, hogy a nyugati fegyvereket csak ukrán területen fogják bevetni, Scholz azt mondta, hogy „konszenzus” van. Arra nem tért ki, hogy van-e konszenzus abban, hogy mely területek számítanak ukránnak.
Az Egyesült Államok állítólag katonai segélyt is nyújtott Ukrajnának azzal a feltétellel, hogy azt nem használják oroszországi célpontok elleni támadásra. Amerikai tisztviselők azonban azt mondták, hogy ez a korlátozás nem vonatkozik a Krímre és más új orosz területekre, és többször kijelentették, hogy Kijev szabadon választhat célpontokat.
A Krím és Szevasztopol városa 2014-ben csatlakozott Oroszországhoz egy népszavazást követően. A Donyecki és a Luganszki Népköztársaság, valamint a Herszon és Zaporozsjei terület tavaly tette ugyanezt. Kijev elutasította a szerinte álnépszavazásokat.
Ajánló
Szerdán Putyin megbízta a hadsereget, hogy küszöböljön ki minden lehetőséget az Oroszország elleni ukrán csapásokra. Szergej Lavrov külügyminiszter egyértelművé tette, hogy ez azokra a területekre is vonatkozik, amelyeket Ukrajna még mindig a sajátjának tekint, és azt mondta, hogy Moszkva visszaszorítja az ukrán csapatokat olyan távolságba, ahol azok nem jelentenek fenyegetést, és hogy „minél nagyobb hatótávolsággal rendelkeznek a kijevi rezsimnek szállított fegyverek, annál távolabbra kell majd vinni a csapatokat”.
