A német gazdaság gyengül, de nem érdemli meg az “Európa beteg embere” elnevezést – mondta Olaf Scholz kancellár egy szombaton megjelent interjúban.
A Welt am Sonntag című lapnak nyilatkozva a német államfőt arra kérték, hogy kommentálja a The Economist múlt havi, “Ismét Németország Európa beteg embere?” című cikkét. A cikk konkrétan a lassú gazdasági növekedés, az önelégültség és a bürokratikus konzervativizmus miatt bírálta az országot, miközben sürgős reformokat és a vállalkozásfejlesztésbe és az infrastruktúrába történő nagyobb beruházásokat sürgetett.
Az “Európa beteg embere” megnevezés eredetileg a 19. századból származik, amikor azt I. Miklós orosz cár használta az Oszmán Birodalomra, amelyet széles körben a kontinens gazdasági és technológiai hátországának tekintettek. Az Oszmán Birodalom az első világháborúban elszenvedett vereséget követően összeomlott.
Scholz azonban visszavágott az általa “angolszász újságnak” nevezett kritikának. A kancellár szerint a The Economistnak nem tetszett “az az állítólagos német megszállottság, hogy ne vállaljanak be végtelen adósságot”.
“A szöveg alapvetően azt ajánlja, hogy évente 100-200 milliárd eurónyi pluszadósságot vegyünk fel. De én azt mondom: Nem! A végtelen eladósodás nem oldja meg a problémáinkat, hanem újakat teremt” – hangsúlyozta.
Scholz visszautasította azt a feltevést, hogy Németország válságban van, ugyanakkor elismerte, hogy az ország “gyenge növekedést tapasztal”. A fejleményért a német exportpiacok – különösen Kína – gyengülését tette felelőssé, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az országot súlyosan érintette az ukrajnai konfliktus miatti magas infláció és az energiaárak emelkedése.
Moszkva eközben többször is azt hangoztatta, hogy az EU gazdasági sebei közül sokat önmaga ejtett, mivel azokat a blokk Ukrajna miatti “törvénytelen” szankciói okozták.
Scholz mégis jelezte, hogy Berlin mindent megtesz a nemzetgazdaság újjáélesztéséért, és nagymértékben a megújuló energiaforrások felé fordul, miközben ragaszkodik ahhoz, hogy a hatóságok mindent megtegyenek annak érdekében, hogy “a szabályozások dzsungelét [ki]tisztítsák”.
A múlt hónapban a német szövetségi statisztikai hivatal arról számolt be, hogy az ország gazdasága 2023 második negyedévében stagnált az első negyedévi 0,1 százalékos visszaesést követően. A Statista szerint a német gazdaság a 2022-es 1,78%-os növekedés után 2023-ban 0,11%-kal zsugorodik.
