Reményét fejezte ki az orosz elnök kedden, hogy Oroszország és az Egyesült Államok együttműködése a világűrben a Földön való együttműködés nehézségei ellenére is továbbfejlődik. Vlagyimir Putyin az első űrhajós, Jurij Gagarin történelmi űrrepülésének 55. évfordulója és az űrhajózás világnapja alkalmából beszélt erről a Nemzetközi Űrállomás legénységéhez és a Vosztocsnij kelet-oroszországi új légikikötőbe élőben sugárzott videoüzenetében.
„Nagy jelentőséget tulajdonítunk ennek az ügynek, és számunkra jóleső érzés, hogy a nehézségek ellenére, amelyekbe a Földön ütközünk, az emberek a világűrben vállvetve, kéz a kézben segítik egymást, és olyan fontos feladatokat teljesítenek, amelyek nemcsak országaink, hanem az egész emberiség előtt állnak” – mondta az orosz elnök.
Putyin a világűrben történő együttműködést az Egyesült Államokkal és más országokkal való kooperáció nagyon fontos irányának nevezte. A Nemzetközi Űrállomáson, amelynek első orosz modulját 1998-ban állították Föld körüli pályára, jelenleg három orosz, két amerikai és egy brit űrhajós tartózkodik.
Igor Komarov, a Roszkoszmosz orosz űrkutatási vállalat vezérigazgatója az évforduló alkalmából több nyilatkozatot adott az orosz médiának, amelyekben egyebek között elmondta, hogy Oroszország a tervek szerint április 27-én hajtja végre az első rakétakilövést a Vosztocsnij új űrállomásról. Elsőként egyetemi diákok által konstruált műholdakat (Lomonoszov, Aiszt-2D, Kontakt-nanoszputnyik) állítanak Föld körüli pályára onnan, egy Szojuz-2 hordozórakéta segítségével. A második fellövést jövő évre tervezik, mert az orosz Távol-Keleten, az Amúr térségében létrehozott űrállomás munka-üzemmódba állítása időt vesz igénybe.
Vosztocsnijt Komarov a világ legmodernebb űrkilövő központjának nevezte és elmondta, hogy annak kapacitásainak kereskedelmi értékesítése 2018-tól kezdődhet majd meg. Abban az évben 5, a továbbiakban 8-10 felbocsátással számolnak. A mintegy 700 négyzetkilométeren elterülő objektumot Oroszország fő űrkikötőjének szánják, csökkentve ezáltal a kazahsztáni Bajkonurtól való függőséget. Az első kilövést egyébként december 25-re tervezték.
Komarov hangsúlyozta, hogy Oroszország a fellövési szolgáltatások terén piacvezető a világon felbocsátási szolgáltatások terén; az elkövetkező évekre tavaly 31 erre vonatkozó szerződést kötöttek. A Roszkoszmosz 2016 és 2025 között 44 űrszerkezet orbitális pályára állítását tervezik, de Oroszország további nagyszabású tervek megvalósítására is készül, annak dacára is, hogy gazdaságának visszaesés miatt a 2014-ben tervezett 2 trillió 850 milliárd rubelről kevesebb, mint a felére fogták vissza az űrkutatásra szánt keretet.
Komarov rámutatott, hogy mielőbb szükség van egy emberek szállítására alkalmas új generációs űrhajó, többször felhasználható hordozóeszközök, új anyagok, nagyobb teherbírású és új elveken működő hajtóművek megalkotására. A Roszkoszmosz 2025-ig öt automatikus szondát kíván a Föld kísérőbolygójához felbocsátani, ami az 2030-ra tervezett orosz Holdra szállás előkészítése lesz.
A Roszkozmosz vezérigazgatója arról is szólt, hogy a Mars-és a Hold-expedíciók célba juttatására alkalmas szupernehéz hajtóművek megépítéséhez 2030-ig nincs kilátásba megfelelő hasznos teher, de előkészületi munkálatokat addig is folytatnak.
A tervek szerint a 2024-ben indul majd a „vörös bolygó” az Ekszpegyicija-M automata jármű, amely marsi kőzetmintákat is hoz majd vissza a Földre. Igor Komarov a nemzetközi űregyüttműködés folytatása mellett érvelt, ugyanakkor arra is kitért, hogy 2017-től három olyan új orosz modult fognak felbocsátani a Nemzetközi Űrállomásra, amelyek arról leválasztva, önállóan is működőképesek lesznek, ha megszűnne az objektumnak az „űrklub” tagjai által való, 2024-ig tartó közös hasznosítása. Mint mondta, a Roszkoszmosz és az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA kész a közös munkára a hosszú távú Hold- és Mars-expedíciók terén.
