Finnország és Svédország esetleges NATO-csatlakozása nem jelent közvetlen fenyegetést Oroszországra nézve, de a szövetség katonai infrastruktúrájának bővítése „minden bizonnyal” válaszlépéseket fog kiváltani Moszkva részéről – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn.
A két skandináv ország Moszkva többszöri figyelmeztetése ellenére vasárnap hivatalosan bejelentette NATO-tagságra vonatkozó kérelmét. A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének Kremlben tartott csúcstalálkozóján Putyin azt mondta, hogy a NATO további bővítése „olyan probléma, amelyet teljesen mesterségesen hoztak létre, mivel azt az Egyesült Államok külpolitikai érdekeinek megfelelően teszik”.
Hozzátette, hogy a katonai szövetséget rutinszerűen egy ország – az USA – külpolitikai eszközeként használják, de „meglehetősen kitartóan, ügyesen és nagyon agresszívan”.
Az új fejlemény az orosz vezető véleménye szerint súlyosbítja az amúgy is bonyolult nemzetközi biztonsági helyzetet. Putyin azonban hangsúlyozta, hogy nem Finnország és Svédország tényleges NATO-csatlakozása zavarja.
„Oroszországnak nincsenek problémái ezekkel az államokkal, és ilyen értelemben a (NATO) bővítése ezen országok csatlakozásával nem jelent közvetlen fenyegetést Oroszország számára. De a katonai infrastruktúra kiterjesztése erre a területre minden bizonnyal válaszlépéseket fog kiváltani” – állította Putyin.
Elmondta, hogy Moszkva válaszának jellege a NATO által jelentett konkrét fenyegetéstől függ majd.
„Ennek megfelelően fogunk reagálni” – jelentette ki az orosz elnök.
Putyin megjegyzései akkor hangzottak el, amikor a Svédországban kormányzó Szociáldemokrata Párt bejelentette, hogy ha az ország csatlakozik a NATO-hoz, akkor „ellenezni fogja a nukleáris fegyverek és állandó bázisok telepítését svéd területre”.

Korábban hétfőn Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes azt állította, hogy Helsinki és Stockholm a szövetségi tagság kérelmezésével a „józan ész feláldozását” választotta. „Ne legyenek illúzióik, hogy mi ezt egyszerűen eltűrjük” – mondta Rjabkov.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki a közelmúltban „történelmi sikernek” nevezte a NATO bővítését, a múlt hónapban azt mondta, hogy a katonai szövetség „szívélyesen fogadja” Finnországot és Svédországot, ha kérik a csatlakozásukat, és kész „meglehetősen gyorsan” döntést hozni a tagságról.
Felhagyva az évtizedek óta tartó semlegességet a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint mindkét országban a többség most már támogatja a NATO-tagságot.