Készségét fejezte ki Vlagyimir Putyin orosz elnök arra, hogy a G20-csoport június végi oszakai csúcstalálkozóján vagy akár Bécsben találkozzon amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal.
Putyin szerdán Szocsiban beszélt erről, miután megbeszélést folytatott Alexander Van der Bellen osztrák elnökkel. A közös sajtótájékoztatón az orosz államfő úgy vélekedett, hogy a legközelebbi lehetőség a Trumppal való találkozóra a G20 Japánban megrendezendő vezetői fórumán nyílik majd.
Arra a kérdésre, hogy vajon egy orosz-amerikai csúcs Bécsben is létrejöhet-e, Putyin azt mondta, hogy ha az Egyesült Államok kész a kapcsolatok ilyen „rendkívüli rendszerben” való folytatására, akkor az osztrák fővárosban is kész lenne tárgyalóasztalhoz ülni amerikai kollégájával.
„Bécs jó helyszín a legmagasabb szintű tárgyalásokhoz” – állapította meg.
Szavai szerint Moszkva kész lesz a teljes körű párbeszéd helyreállítására Washingtonban, ha ehhez az Egyesült Államokban létrejönnek az ehhez szükséges belpolitikai feltételek. Megítélése szerint ezek fokozatosan kialakulnak azt követően, hogy a Robert Mueller amerikai különleges ügyész vezette vizsgálat nem állapított meg összejátszást Donald Trump csapata és Moszkva között a 2016-os elnökválasztás idején.
Putyin rámutatott, hogy Oroszországnak és az Egyesült Államoknak már ideje lenne megkezdenie a tárgyalásokat arról, hogy meghosszabbítsák-e a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött, 2021-ben lejáró START-3 egyezmény hatályát.
A Moszkva és Bécs közötti viszonyról szólva az orosz elnök méltatta Ausztriának „az egész eurázsiai kontinens energiabiztonságának biztosítását célzó” Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítésének nyújtott támogatását.
Az energetikát a kétoldalú együttműködés kulcsterületének nevezte, megemlítve, hogy Oroszország tavaly rekordmennyiségű, több mint 12 milliárd köbméternyi gázzal látta el az osztrák fogyasztókat.
„Ausztria nem a legnagyobb ország a világon, de a nemzeti érdekei védelméhez adott esetben nincs szüksége sem nukleáris fegyverre, sem területre. Elég a politikai akarat” – hangoztatta Putyin azzal kapcsolatban, hogy Bécs ellenáll a rá a gázvezeték megépítésének leállítása érdekében gyakorolt amerikai politikai nyomásnak.
Van der Bellen egyébként „provokációnak” minősítette az Irán ellen annak ellenére bevezetett amerikai új szankciókat, hogy Teherán a bécsi központú Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAü) szerint sem sértette meg a nukleáris programja ügyében megkötött nemzetközi megállapodást.
Putyin kijelentette, hogy Oroszország Európával kapcsolatban kész a rugalmasságra és a kompromisszumkeresésre, de nem a nemzeti érdekei rovására. Felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz kereskedelmi forgalom Ausztria és az unió több más tagállama viszonylatában a Moszkva ellen bevezetett szankciók dacára is növekszik. Ezek szerinte az EU-nak nagyobb – több tízmilliárd eurós kárt okoztak – mint Oroszországnak.
Az orosz elnök közölte, hogy meghívta Sebastian Kurz osztrák kancellárt a júniusi Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumra, az osztrák gyáriparosokat pedig az Innoprom nemzetközi kiállításra és a jekatyerinburgi júliusi ipari és termelési globális csúcsértekezletre. Van der Bellen a jövőre megtartandó 100. salzburgi zenei fesztiválra invitálta meg Putyint.
Szergej Lavrov orosz és Karin Kneissl osztrák külügyminiszter szerdán arról írt alá megállapodást, hogy a két ország 2020-ban és 2021-ben irodalmi és színházi „keresztévet” rendez majd. MTI
