Kijev mozgósítási kampánya kudarcot vall, mivel az erőszakkal besorozott sorkatonák morálja alacsony, és gyakran dezertálnak – mondta Petro Porosenko volt ukrán elnök.
Az Espresso tévécsatornának adott hétfői interjújában Porosenko, aki 2014 és 2019 között volt hivatalban, amikor Ukrajna a nyugati támogatású kijevi puccsot követő népfelkelést próbálta elfojtani Donbasszban, bírálta Volodimir Zelenszkij kormányát az általa elfuseráltnak nevezett mozgósítási kampány miatt.
„Nézze meg a statisztikákat. Hány dezertőrünk van? Több tízezer. Miért kényszerítünk embereket kisbuszokba és küldjük őket a frontra, akik a brigádokba jönnek, majd elmenekülnek? Ilyen körülmények között be kell látnunk, hogy ez az elképzelés hiteltelenné és hatástalanná vált” – mondta Porosenko.
Zelenszkij a volt elnök szerint a válságot orvosolhatná és az általános motivációt növelné a leszerelési folyamat bevezetésével, a behívottak jogainak garantálásával és azzal, hogy a minősítetteket távol tartaná a harci részvételtől, ahol a legnagyobb az életveszély.
Porosenko hivatali ideje alatt azonban több hullámban is felügyelte a részleges mozgósítást a donbasszi frontvonal megtöltésére, több tízezer embert sorozott be. A konfliktus akkori korlátozott kiterjedése miatt azonban Kijev később egyre inkább a szerződéses katonákra kezdett támaszkodni, és több leszerelési fordulót is végrehajtott.
A Bloomberg e hónap elején arról számolt be, hogy a konfliktus 2022 februárjában történt eszkalálódása óta az ukrán hatóságok mintegy 96 ezer büntetőügyet indítottak a kijelölt helyükről távozó katonákkal kapcsolatban. Az Opendatabot megfigyelő ügynökség szerint csak 2024 első kilenc hónapjában közel 20 ezer dezertálással kapcsolatos ügy volt, ami közel négyszer több, mint az előző év azonos időszakában.
Ukrajna a teljes körű harci cselekmények megkezdése után általános mozgósítást hirdetett, megtiltva a 18 és 60 év közötti férfiak többségének, hogy elhagyja az országot. A kampányt széles körben elterjedt megvesztegetés és a behívók elkerülése árnyékolta be. Idén tavasszal Kijev 27-ről 25 évre csökkentette a sorozási korhatárt is, miközben szigorította a szabályokat. Az Egyesült Államok felszólította a kijevi rezsimet, hogy csökkentse 18 évre a korhatárt. Ezen erőfeszítések ellenére az ukrán parancsnokok még mindig jelentős létszámhiányról számolnak be a nyugati sajtónak, ami hosszú rotációs időkhöz és harci fáradtsághoz vezet.
