Uniós tisztviselők attól tartanak, hogy ha a Tajvan miatt Kínával kialakuló feszültség elszabadul, akkor az az Egyesült Államok Ukrajnának szánt támogatásába kerülhet. Washington figyelmének Moszkváról Pekingre való átterelése a „legrosszabb forgatókönyv” lenne az európai NATO-tagok számára – idézi a Politico egy európai diploma szavait.
Jelenleg a Washington és Peking közötti retorikai konfrontáció Nancy Pelosi képviselőházi elnök esetleges tajvani látogatása miatt nem NATO-ügy, de „könnyen eszkalálódhat” – mondta a diplomáciai forrás a hétfőn megjelent cikk szerint. A lap több uniós forrással is beszélt arról, hogy az európai gazdasági blokk hogyan érzékeli a Tajvan körüli feszültségeket.
A Politico megjegyezte, hogy egészen a közelmúltig a legtöbb uniós tagállam óvatosan nyilatkozott nyilvánosan Tajvanról és az Egyesült Államok Kínával – az EU egyik legfontosabb kereskedelmi partnerével – fennálló rivalizálásáról.
Ez ellentétben áll a retorikával a volt EU-tag Nagy-Britanniában, ahol mindkét miniszterelnök-jelölt igyekszik átvenni a vezetést, miután Boris Johnson leköszönő miniszterelnök kemény fellépést ígért Pekinggel szemben. Rishi Sunak volt kincstári kancellár és Liz Truss külügyminiszter egyaránt harcias külpolitika fenntartását ígérte, miközben mindketten a párttagok szavazataiért kampányoltak.
Egyes uniós tisztviselők elég hangosan figyelmeztették Kínát, hogy ne használjon katonai erőt Tajvan elfoglalására. Brüsszel új pekingi nagykövete, Jorge Toledo júliusban arra figyelmeztetett, hogy az EU az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel együtt hasonló vagy még nagyobb intézkedéseket fog hozni, mint amilyeneket most Oroszországgal szemben hozott Ukrajnával kapcsolatban, ha Kína megtámadná a szigetet.
Az önkormányzott terület a kínai nacionalisták utolsó bástyája volt az 1940-es kommunisták elleni polgárháború idején. Az USA évtizedekig elismerte a tajpeji kormányt. Azonban 1979-ben Washington hivatalosan is elismerte az „Egy Kína” politikát, amely Peking szuverenitási igényét fogalmazza meg Tajvan felett, bár soha nem szakította meg a szigethez fűződő informális kereskedelmi és védelmi kapcsolatait.
A feszültségek folyamatos fokozódására akkor kerül sor, amikor Pelosi több ázsiai-csendes-óceáni országot érintő körúton van. Az út hivatalos útitervében nem szerepel Tajpej, de sokan találgatták, hogy a „meglepetésszerűen” megjelenhet ott.
Peking dühösen reagált, és figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy megégetheti magát, ha „a tűzzel játszik”, és hadgyakorlatot indít Tajvan közelében. Úgy véli, hogy a Tajvannal kapcsolatos amerikai politika szeparatizmust ösztönöz és potenciálisan sérti Kína területi integritását. A kínai hadsereg többször is kijelentette, hogy kész cselekedni az ország védelmében.
Oroszország február 24-én csapatokat küldött Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtja végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy a donyecki és luganszki régióknak különleges státuszt biztosítson az ukrán államon belül. A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Pjotr Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet időnyerésre és „erős fegyveres erők létrehozására” használja fel.
2022 februárjában a Kreml független államként ismerte el a Donbassz köztársaságokat, és követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik semmilyen nyugati katonai blokkhoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt.
