Az amerikai védelmi minisztérium magáénak vallotta az ukrán hadsereg „nyugatiasítását” azáltal, hogy kiképzést és fegyvereket adott nekik, hogy szembeszálljon Oroszországgal – közölte John Kirby szóvivő. Az elmúlt nyolc év során tett erőfeszítések eredményei azonban a jelek szerint még az Egyesült Államok saját katonai hírszerzését is meglepték – mondta a Fox Newsnak adott keddi interjújában. Az amerikai tisztviselők a Moszkvával való konfliktus első napjaiban az ukrán főváros környékének elfoglalására számítottak.
Kirbyt az amerikai katonai hírszerzés közelmúltbeli kudarcairól kérdezte Neil Cavuto, a „Your World” műsorvezetője. Ukrajnával kapcsolatban a tisztviselők azt jósolták, hogy Kijev 96 órán belül orosz kézre kerül, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök parancsot adott a katonai offenzíva megindítására. Korábban a hírszerzés azt várta, hogy az Egyesült Államok által kiképzett afgán biztonsági erők hiteles elrettentő erőt jelentenek majd a tálib harcosok számára, mivel az Egyesült Államok vezette NATO-misszió kivonul Afganisztánból. Mindkét esetben ennek az ellenkezője történt.
A szóvivő elmondta, hogy a katonai hírszerzés természeténél fogva egy mozaik, amelyet a tisztek megpróbálnak összerakni, és néha téves következtetésekre jutnak. Ezután a védelmi minisztériumot és Joe Biden elnök kormányát dicsérte a jól végzett munkáért, amelyet az ukrán csapatok felkészítésében végeztek az Oroszország elleni harcra.
„Az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia és más szövetségesek valóban segítettek az ukránok képzésében a kis egységek vezetése, a parancsnokság és irányítás, a műveleti manőverek terén – olyan dolgok, amelyeket most látunk tőlük. Ez nem csak a fegyverekről szól” – mondta.
Értékelése szerint a kiképzésnek köszönhetően az ukrán csapatok „a szovjet korszak nagyon orosz dominanciájú hadseregéből … egy olyan hadsereggé váltak, amely sokkal inkább nyugatiasodott a gondolkodás és a viselkedés tekintetében”.
Ez nem volt véletlen. Ez az USA és sok más szövetségesünk munkája volt az elmúlt nyolc év során.
A riporter azon felvetését kommentálva, miszerint az USA-nak „hónapokkal ezelőtt” kellett volna fegyvereket szállítania Ukrajnának, Kirby rámutatott, hogy „a Biden-kormányzat már jóval az invázió előtt is szállította a fegyvereket”.
„Az első egymilliárd dollár, amelyet az elnök Ukrajnának szánt, tartalmazott halált okozó segítséget, és ez még azelőtt volt, hogy Putyin úgy döntött, hogy bevonul” – mondta.
Az Egyesült Államok a 2014-es válság óta növeli az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt, és az ország által az azt követő években kapott ilyen jellegű támogatás nagyjából 90 százalékáért volt felelős. Donald Trump korábbi elnök megszakította elődje, Barack Obama döntését, miszerint nem küld fegyvereket Ukrajnának, Biden pedig jelentősen növelte a szállítmányokat tavaly november óta, amikor amerikai tisztviselők azzal kezdték vádolni Oroszországot, hogy szomszédja megtámadására készül.
Oroszország részben azzal indokolta offenzíváját, hogy a NATO katonai támaszponttá alakítja Ukrajnát. Moszkva azóta azt állítja, hogy az ukrajnai harcok során lefoglalt katonai dokumentumok bizonyítják, hogy Kijev támadásra készült, amelynek célja a kelet-ukrajnai szakadár területek milíciáinak leigázása volt.
Moszkva azt állítja, hogy hadjárata ukrán katonai célpontok ellen irányul, és hogy az áldozatok számának csökkentése érdekében tartózkodott az ukrajnai nagyvárosok ostromától. A harcok jelenleg főként az ország keleti részén zajlanak, amelyet a két szakadár köztársaság a Donbasszban saját területének tekint. Oroszország napokkal a hadművelet előtt elismerte függetlenségüket.
Kijev az évek során jelentős harci erőt telepített az ország keleti részére, és ott fejlesztette ki a szükséges katonai infrastruktúrát. Napokkal Moszkva csapatainak bevonulása előtt Ukrajna elutasította azt az orosz javaslatot, hogy kivonja onnan csapatait.
Oroszország február végén indította meg hadműveletét, miután Ukrajna nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki Donbassz köztársaságok függetlenségét. A német és francia közvetítéssel létrejött jegyzőkönyvek célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.
Az interjú: