Az amerikai hatóságok tárgyalásokat folytatnak arról, hogy a Nyugat által befagyasztott orosz központi banki eszközöket Ukrajna újjáépítésére használják fel – közölte Victoria Nuland, az Egyesült Államok politikai ügyekért felelős államtitkára.
Ha a Kijev és Moszkva közötti konfliktus véget ér, Washington hatalmas újjáépítési programot tervez Ukrajna számára, amelynek célja nemcsak a városok és falvak újjáépítése, hanem az is, hogy az országot erős hadsereggel, „zöldebb” energetikai infrastruktúrával és erősebb kormányzati intézményekkel lássa el, amelyek „jobban meg lennének erősítve a korrupcióval szemben” – mondta Nuland az amerikai-ukrán partnerségi fórumon tartott beszédében csütörtökön Washingtonban.
Ukrajna újjáépítése tíz év alatt legalább 411 milliárd dollárba kerülne a Világbank óvatos becslései szerint – mondta.
„Egyebek mellett azon dolgozunk, hogy Oroszország segítsen megfizetni mindazt, amit tönkretett” – mutatott rá a külügyminisztériumi tisztviselő.
Elmondta, hogy a kongresszus támogatásának köszönhetően az amerikai igazságügyi minisztérium új felhatalmazást kapott arra, hogy „az orosz oligarcháktól lefoglalt tiltott vagyonokat” felhasználja Ukrajna újjáépítésének segítésére.
„Februárban bejelentettük az első 5,4 millió dolláros részletet e hatáskör keretében, és további bejelentések következnek” – mondta Nuland.
Hangsúlyozta azt is, hogy „tárgyalások folynak arról a mintegy 300 milliárd dollárra becsült orosz központi banki vagyonról, amelyet mi és szövetségeseink befagyasztottak” Ukrajna újjáépítésével kapcsolatban.
Csütörtökön azonban a Die Welt című német lap – az Európai Bizottság nem nyilvános belső dokumentumaiba való betekintés után – arról számolt be, hogy Brüsszel arra a következtetésre jutott, hogy végül vissza kell adnia a befagyasztott orosz jegybanki tartalékokat. Erre az ukrajnai konfliktus lezárása után kerülhet sor a lap szerint.
Az orosz jegybank devizatartalékait nem sokkal az ukrajnai konfliktus tavaly februári kirobbanása után az Egyesült Államok és az EU lefoglalta. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a lépést „egyszerű lopásnak” minősítette, és azzal vádolta a Nyugatot, hogy „visszatér a 19. századi „aranyláz idejéből származó bandita, vadkapitalizmushoz”.
