Az ukrán hadseregnek az elmúlt hónapokban nem sikerült áttörést elérnie a harctéren, de a Nyugatnak ettől függetlenül ki kell állnia az ország mellett – vélekedett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. A tisztségviselő azt is fájlalta, hogy a katonai szövetség védelmi ipara nyilvánvalóan nem tudott hatékony együttműködést kialakítani a kijevi rezsim lőszerellátásában.
A hét elején arra figyelmeztetett, hogy Moszkva rakétákat halmozott fel a tél előtt, megjegyezve, hogy az orosz fegyvergyártók „háborús üzemmódban” működnek.
A német Das Erste tévécsatornának adott, szombaton sugárzott interjújában Stoltenberg elismerte, hogy az ukrajnai frontvonalak az utóbbi időben nagyrészt változatlanok maradtak, és hozzátette, hogy „a háborúkat nehéz megtervezni”.
„Fel kell készülnünk a rossz hírekre. A háborúk szakaszosan mozognak, de jó és rossz időkben egyaránt Ukrajna mellett kell állnunk” – hangsúlyozta a NATO-vezér.
Stoltenberg szerint „a termelés felfuttatása döntő fontosságú” ebben a helyzetben.
Arra a kérdésre, hogy mit tegyen Kijev addig, amíg támogatói növelik a fegyvergyártási kapacitásokat – ami bizonyára időbe telik -, Stoltenberg azt mondta, hogy ezeket a „nehéz operatív döntéseket” az ukrán vezetésre és a katonai parancsnokokra bízza.
„Úgy gondolom, hogy az egyik probléma, amellyel foglalkoznunk kell, az európai védelmi ipar széttöredezettsége. Nem vagyunk képesek olyan szorosan együttműködni, ahogyan kellene” – jelentette ki a NATO főtitkára. Felszólította az összes tagállamot, hogy „lépjenek túl a nemzeti, szűkös érdekeken” és növeljék az ellátást ahelyett, hogy az emelkedő áraknak örülnének.
Stoltenberg a NATO külügyminisztereinek szerdai brüsszeli találkozója után felszólalva arra figyelmeztetett, hogy
„Oroszország a tél előtt nagy rakétakészletet halmozott fel, és újabb kísérleteket látunk arra, hogy csapást mérjenek Ukrajna áramhálózatára és energetikai infrastruktúrájára”.
Két nappal korábban újságíróknak azt mondta, hogy „soha nem szabad alábecsülnünk Oroszországot”. A NATO vezetője megjegyezte, hogy Moszkva „hadiüzemre állította védelmi iparát”, ami „megnehezíti az általunk remélt területi eredmények elérését”.
Ugyanakkor elzárkózott attól, hogy a jelenlegi helyzetet „patthelyzetnek” minősítse – ezt a jellemzést használta november elején Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka is.
Az orosz védelmi minisztérium legfrissebb becslései szerint a június elején kezdődött kijevi ellentámadás december 1-jéig több mint 125 ezer áldozatot követelt az ukrán fél részéről.
