Oroszország tanulmányozni és elemezni fogja a Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök csúcstalálkozójára vonatkozó washingtoni javaslatot – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak szerdán Moszkvában.
„Egyelőre korai még ennek a találkozónak a konkrétumairól nyilatkozni” – mondta Peszkov a csúcs lehetséges helyszínére és időpontjára vonatkozó kérdésre válaszolva.
„A vezetők megállapodtak, hogy a témáról a továbbiakban diplomáciai csatornákon fognak tárgyalni” – tette hozzá.
Peszkov szerint az előkészületek még nem kezdődtek meg. A szóvivő nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy vajon Moszkva az előzetes egyeztetés során fel fogja-e vetni, hogy Biden kérjen bocsánatot, amiért egy tévéinterjúban igenlően válaszolt arra a riporteri kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Putyint.
Az orosz tisztségviselő tárgyilagosnak nevezte a két elnök „időben meglehetősen hosszú” tárgyalásának hangnemét. Közölte, hogy az Oroszországban elítélt blogger, Alekszej Navalnij ügyéről a felek nem ejtettek szót.
Peszkov beszámolója szerint Moszkva tovább tanulmányozza Putyinnak a Biden által kezdeményezett, április 22-23-i klímacsúcs-videokonferencián való részvételének kérdését is. Mint mondta, az eseménnyel kapcsolatos információk csak most kezdenek érkezni az orosz félhez.
A személyes csúcstalálkozóra szerdán tett javaslatot Biden, amikor telefonon felhívta Putyint. Az indítvány értelmében a két elnöknek egy harmadik országban kellene találkoznia az elkövetkező hónapokban.
Finnország szerdán kifejezte készségét egy újabb orosz-amerikai csúcs megrendezésére.
A Kreml közölte, hogy John Sullivan, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete szerdára meghívást kapott Dmitrij Usakov orosz elnöki külügyi tanácsadóhoz.
Peszkov újságíróknak azt is elmondta, hogy megítélése szerint csak akkor csökkenhet a feszültség Ukrajnában, ha az ukrán hadsereg lemond a „provokatív lépésekről”. Megalapozatlannak nevezte az orosz területen végrehajtott orosz csapatmozgásokkal kapcsolatos aggályokat.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán a Vesztyi FM rádiónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok nem követelheti Oroszországtól vagy bármely más országtól, hogy politikája kiszámítható legyen, miközben „az elmúlt 10 év alatt a világ legkiszámíthatatlanabb állama lett”. Kijelentésének alátámasztására a klímaegyezmény, az iráni atomalku, a hadászati stabilitás és a nemzetközi szervezetekben való tagság kérdésében tanúsított amerikai magatartását hozta fel példának.
Közölte, hogy Oroszország a kölcsönös előnyök elvére kívánja alapozni viszonyát az Egyesült Államok népével, de nem hagyhatja figyelmen kívül Washington oroszellenes retorikáját és lépéseit. Azzal kapcsolatban, hogy Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes kedden Oroszország „ellenségének” minősítette az Egyesült Államokat, Zaharova így fogalmazott:
„Azok a bejelentések és lépések, amelyeket (Washington részéről) hallottunk, nem hagyott számunkra más lehetőséget a helyzet leírására.”
A szóvivő szerint az ukrán elit a vele „összejátszó” NATO felbujtására tartja fenn a feszültséget a Donyec-medencében. Kifogásolta, hogy a „kijevi rezsimet lelkesítő” EU sosem fejezte ki aggodalmát sem az ukrán csapatmozgás, sem a Donyec-medencei polgári áldozatok miatt, és Moszkvát tette felelőssé a történtek miatt.
Zaharova azzal vádolta meg az új uniós vezetést, hogy az ukrán féllel együtt igyekszik elbagatellizálni a politikai rendezés alapjául szolgáló, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is jóváhagyott, kötelező érvényű minszki megállapodások jelentőségét.
